Fiatal vagy, előtted az egész élet. Az aknamezőn én megyek elöl, és te lépsz a lábnyomomba. Ily módon én a levegőbe repülök, még mielőtt te rálépnél arra az átkozott aknára.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet nem más, mint menetelés egy nagy aknamezőn, és sohasem tudhatod, mikor, mely lépésnél fogsz felrobbanni.
2. Olyan fiatal vagyok még, előttem az egész halál. Kaján Tibor
3. Már rég kifigyeltem, hogy az öregek azt mondják: "fiatal vagy, előtted ez élet", és jóságosan mosolyognak hozzá, mintha örömük telne benne. Felálltam. Jó, tudom, hogy előttem az egész élet, de azért nem fogom emészteni magam miatta. Émile Ajar
4. Az élet rövid és egy egyedülálló esély. Kipróbálni magam, megvalósítani a tetteket - ismerem jól a határaim: minden nap rajtuk járok! - közben elbukni, felállni, hátrább lépni hat kockával, mégis előre indulni vissza. Bejutni a saját elmédbe; olyan poros, pókhálós szobákba nyitni be, ahol még sose jártál. Olyan pincékbe lépni be, hogy legszívesebben bocsánatot kérve kihátrálnál. De mégis előre menni, egy fejlámpával. Mindig tovább.
5. Ami vagyok, az már megtörtént: itt és most úgy él bennem, mint lépés a saját nyomában, mint hang a visszhangban, mint rejtvény a megoldásában. (...) Átlépés az élet másik oldaláról. Könnyedén, akár egy tánclépés. Egyik formája annak, hogy mindent elveszíts azért, hogy mindent megtalálj. Alessandro Baricco
6. Átküzdöm magam minden akadályon, míg az ajtó mögé nem érek. Legyőzöm, ami szembeszáll velünk, és akkor végre eljutok hozzád.
7. Olyan vagy, mint egy aknamező, amelynek nem ismerem a térképét; így azt sem tudhatom soha, melyik gesztusommal vagy lépésemmel robbantok föl benned egy nem sejtett aknát. Galgóczi Erzsébet
8. Te következetesen haladsz a magad útján. Ha én nem lennék, akadna más, akire rákenhetnéd a gyengeségedet és az élhetetlenségedet.
9. Köröttem kúsza az élet, kúsza a sorsom. Vértezz hittel, hûséggel állig, akkor én a haláloságyig belédfogódzom. Nagy László
10. Minél idősebb vagyok, annál kisebbre szûkül körülöttem a világ. És már nem tehetek ellene semmit. Az élet rövid (...). Legalább meg kell próbálnod élni, mielőtt ott végzed, ahol én - csak számolom a napokat, míg mások úgy nem döntenek, hogy betesznek valahová, ahonnan már nem szabadulhatok. Mert ennek nézek elébe, tudod? Hogy majd valaki kitörli a fenekemet egy olyan helyen, ami tele van haldokló emberekkel. John Corey Whaley