Ugrás a tartalomra
Ami vagyok, az már megtörtént: itt és most úgy él bennem, mint lépés a saját nyomában, mint hang a visszhangban, mint rejtvény a megoldásában. (...) Átlépés az élet másik oldaláról. Könnyedén, akár egy tánclépés. Egyik formája annak, hogy mindent elveszíts azért, hogy mindent megtalálj.
Kapcsolódó idézetek
-
Egyre világosabban látom és tudom, hogyan készített fel az életem minden egyes nagy törése, szenvedése, hogy be tudjam tölteni a célomat. Ha kitértem, el kellett buknom. Miközben sirattam azt, ami elveszett, jött az új. Követhetem az egyes állomásokat és kereszteződéseket. Idáig jutottam a keresésben és megértésben. És ha az életedet átnézted és megértetted - legalábbis azt hiszed - akkor el tudod engedni. A múltat - és a jelent.
-
Ami volt, elmúlt, mégis soha nem feledtem,
Csak a pillanatért élek, a tetteim nem félem.
Ha pedig mennem kell, már tudom, hogy megtettem és éltem,
Szerettem és gyûlöltem, győztem és hibáztam,
Megtaláltam önmagamat minden egyes hibámban.
-
Most már tudom, mit rontottam el. Mit kellett volna máshogy csinálni. Élni kellett volna. Mindazt, ami megtörténik velem. Sőt, élvezni. Van, akinek ez magától értetődő. Van, akinek dolgoznia kell ezért.
Légrádi Gergely
-
Köszönöm, hogy az életem része voltál. Most már tovább tudok lépni. Szabad vagyok. Ez a továbblépés persze nem lesz könnyû, de semmi sem az, ami igazán fontos. Egy ismeretlen helyen vagyok, és több szempontból is újra kell kezdenem az életem.
-
Újrakezdés nincsen. Ez itt a lényeg. Minden egyes lépése az embernek végérvényes. Nem lehet visszacsinálni. Soha semmit. (...) Te, amikor reggel felébredsz, azt hiszed, hogy ami tegnap volt, az már nem számít. Pedig az a helyzet, hogy csak az számít. Mert más nincs is. Ebből áll az élet. Ezekből a napokból. Nincs más, csak a napok, ahogy telnek.
Cormac McCarthy
-
Úgy érzem, hogy minden, ami történt, az sorsszerû volt, az elkerülhetetlen volt. Mindennek, ami volt, annak úgy kellett lennie, ahogy volt. Mindennek, amit átéltem, úgy és csakis úgy kellett történnie, ahogy történt. Minden természetesnek, magától értetődőnek, egymásból következőnek és szükségszerûnek tûnik föl ma már bennem.
Bächer Iván
-
Az életet mindig az előző pillanathoz képest kell élni, onnan, attól továbblépve, ami már megtörtént. Az előző lépést nem tudod sem kikerülni, sem meg nem történtté tenni.
Bauer Barbara
-
Minden tettemben és gondolatomban és életem minden mozzanatában meg tudom magam tartani. A szerelemben nem: itt teljesen fel kell magamat adni. (...) Önmagamat nem tudom feladni csak úgy, minden további nélkül. Nem lehet úgy, hogy visszakapjam magam. Akit visszakapok, már nem az, aki voltam. Az már több, gazdagabb, egyszerûbb, tisztább és istenibb. Ez a szerelem titka. El kell vesznem és meg kell semmisülnöm.
Hamvas Béla
-
Nem gondolom, hogy az élet értelmének kérdését egy megoldásra váró feladatként kellene elképzelnünk. Van az élet, és vagyok én. Bármi megtörténhet.
Robert Fulghum
-
Ha az élet elvesz Tőled valamit:
mindig ad helyette mást.
Ha keresed és kutatod:
Legalább egy ösvényt,
Melyen kijuthatsz sorsod szorításából,
s a fény, mely mindig világít,
mutatja Neked az utat:
újra és újra átölel Téged.
Polgár Ernő