Fő a szemtelenség. Arcátlan fölényességgel néha sokkal többet ér el az ember, mint a legprecízebben kidolgozott, hetvenhétszer előre átgondolt tervekkel.

Kapcsolódó idézetek

1. Tisztelem (...) bizonyos embereknek ezt a le nem bírható biztosságát, akik mintha sohasem engednének önérzetükből, és bár jól tudom, hogy ezt gyakran csakis lényük korlátoltságának és minden akadállyal szemben való szerencsés vakságuknak köszönhetik, a pillanatnyi hatás mégis megmarad. Az ilyen embereknek az a képtelensége, hogy magukban valami hibát gyaníthassanak, valamely gyakorlati kérdés szegényes korlátai közt gyakran bizalmat és erőt ad gyors elhatározásra, aminthogy a világ folyásában egyáltalán gyakran sokkal többet ér és többet nyom az ügyességgel összekötött fogyatékosság, mint az ügyetlenséggel párosuló kiválóság. Waldemar Bonsels
2. Az ember néha csak azt látja meg, amit látni akar, nem pedig azt, ami a szeme előtt van. Néha pedig egyáltalán nem lát tisztán. Jodi Lynn Picoult
3. Emberi dolgokban - különösen, ha kényes és veszélyes dolgokról van szó - a sietés erősen csökkenti a sikeres elintézés esélyeit. Az emberek gyakran megbotlanak csak azért, mert rohannak, kapkodnak. Aki kellőképpen lát neki egy nehéz és bonyolult feladatnak, előbb alaposan vegye szemügyre az elérendő célt - azután, ha egyszer már meggyőződött arról, hogy ez a cél kívánatos, legokosabb, ha teljesen megfeledkezik róla, és minden figyelmét pusztán az eszközökre összpontosítja. Ha ezt a módszert követi, az aggodalmaskodás vagy a félelem vagy a sietség nem ösztökélheti hibás lépésekre. John Steinbeck
4. A beképzeltség általában elhomályosítja a tisztánlátást. Lakatos Menyhért
5. Kényelmetlen tulajdonság, ha valaki minden dolgot mélynek érez: ettől aztán az illető állandóan erőlteti a szemét és a végén többet lát, mint amennyit szeretett volna. Friedrich Nietzsche
6. Gyakori hiba, hogy amikor valami nagyon tökéleteset akarnak tervezni az emberek, alábecsülik a nagyon tökéletlenek leleményességét. Douglas Adams
7. A szem félrevezet. Ha túl sokat lát, nem lát eleget.
8. Az egyik dolog okozza a következőt. Az embernek van gyengéje, tökéletlen. A tökéletlenség bûnhöz vezet. A bûn pedig szégyenhez. A szégyent büszkeséggel és hiúsággal egyenlíti ki. És amikor a büszkeség elbukik, a kétségbeesés uralkodik el, és ez pusztításhoz vezet, ami a végzetévé válik.
9. A hatalom még akkor sem tisztességes, ha véletlenül az, mert az is csak szemfényvesztés: a tervszerû szédelgés, a felszínre törekvő korrupció és a készülődő önkény leplezését szolgálja.
10. Az igazi siker legádázabb ellenségei a szemfényvesztés és a hitetlenség. A józan eltökéltség, csak az vezet valahova. Sztanó László