Fogalmam sincs (...), hogy éli túl az ember az első éjszakát, miután megtudta, hogy halálra van ítélve. De újra és újra látom, mekkora erő van az emberekben; nem szûnő ámulattal tapasztalom, hogy segítő mechanizmusok egész sorát állítják munkába, kitartanak, folytatják, túlélik a perceket, átvészelik az éjszakákat.

Kapcsolódó idézetek

1. Láttam a napot lemenni olyan városok fölött, amelyekben minden talpalatnyi helyet az életért tolakodó, küzdő emberek töltöttek meg. Életet adtam. Szerelmes voltam. Minden képzeletet felülmúlóan megváltoztam. Láttam, ahogy emberek halnak meg sikátorokban, láttam, hogy mások hihetetlen helyzeteket élnek túl, volt részem boldogságban, sötétségben, bánatban, és az egyetlen, amiben még mindig biztos vagyok, hogy az élet kifürkészhetetlen rejtély, változás (...), ami mindenre képes. Joanne Harris
2. Az emberek nap mint nap elviselik az egyedüllétet. Azt hiszik, képtelenek rá, azt hiszik, bele fognak halni, de valahogy az egyik másodperc átsiklik a másikba, összeáll egy órává, egy nappá, egy hétté, és még mindig élnek. Még mindig magányosak, akár a tömeg kellős közepén is. Akár egy társsal, gyermekkel is.
3. Egy fiatal lélek nem lenne (...) képes a teljes lemondásra. Minden fáradt untsága összevéve sem elég hozzá, hogy legyőzze magában az újrakezdés heves vágyát. Sokáig nem ismertem fel a bennem rejlő életerőt. Talán meg fogja lepni, de rájöttem, minden önelégültség nélkül, hogy van bennem ellenállás - van erőm - van akaratom. És akkor még itt vannak a szép reggelek és az oly kedves barátok. Albert Camus
4. Egy nap talán megkérdezed magadtól, az átélt fájdalmaknak vannak-e határai? Rá fogsz jönni, hogy nincsenek. A fájdalom fáradhatatlan. Az emberek viszont nem azok.
5. Csodálatos, hogy mi mindent képes elviselni az ember a legnyomasztóbb félelem idején, a rémület szorításában, a legnyomorultabb kétségbeesésben is. Dean Ray Koontz
6. Az élet erősebb nálunk, a létező világ mit sem törődik az egyénnel. Ez borzasztó - mondom egyszer, máskor meg: ez gyönyörû. Mindenesetre: erő ez, pusztító és teremtő, és hiába is próbálnánk kivonni magunkat a hatása alól, nem lehet kiszállni. Szabó T. Anna
7. Az ember valahogy talál módot arra, hogy túlélje élete legborzalmasabb élményeit. Valahogy eltelnek a napok, egyik a másik után, és összetörve, elkeseredetten, de csak megyünk tovább. Telnek a napok, és mi csak sodródunk velük, néha megdöbbenve, hogy még mindig élünk. Michelle Richmond
8. Ez ellentmondásnak tûnhet, de sok embert ismertem, akik már nem éltek, pedig még dolgoztak, ettek, és ugyanúgy végezték társadalmi teendőiket, mint azelőtt. Mindent automatikusan csináltak, anélkül, hogy észrevették volna a mágikus pillanatot, amit minden nap magában hordoz, anélkül, hogy egyszer is megálltak volna, hogy egy másodpercig az élet csodájára gondoljanak, anélkül, hogy megértették volna, hogy a következő perc talán az utolsó, amit ezen a bolygón töltenek. Paulo Coelho
9. Egy istent, aki alkotásait jutalmazza és bünteti; akinek akarata van, olyat, akit mi magunkon kívül megélünk, nem tudok elképzelni. Sőt még azt az individuumot sem tudom elgondolni, aki túlélné testi halálát: akármennyire is táplálják ezt a gondolatot - félelemből vagy nevetséges egoizmusból a gyenge lelkûek. Részemre elegendő az élet örökkévalóságának misztériuma, a leendő csodálatos felépítésének tudata és sejtése és az alázatos igyekezet, hogy a természetben megnyilvánuló értelem legparányibb részét is megérthessem. Albert Einstein
10. Vannak rejtélyek, amelyekre soha nem derül fény. Az ember élete tovább folytatódik a tudatlanság és a félelem ellenére is, és lehet, hogy a bizonytalanságot olykor már elviselhetetlennek érzik, mégis eltûrik valahogy, amíg a szívük meg nem szûnik dobogni. Steven Saylor