Ugrás a tartalomra
Földre szálló angyalod,
ki új csodákkal tér hozzád,
láthatod, én nem vagyok.
De lángot én is gyújthatok,
hogy bánatodnak égboltján
felragyogjon csillagod.
Kapcsolódó idézetek
-
Néha még az égen kereslek.
Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!
Néha még a mélyben kereslek.
Már tudom, az angyalom vagy,
És álmomban vigyázol rám.
Rúzsa Magdolna
-
Talán nem is a földön jártam:
A nőkben tiszta angyalt láttam,
Glória volt fejök felett,
Õk hozták földre az eget.
Ady Endre
-
Néz égre, földre, s nem tanál
Segélyt, mivel neked
Szolgálna; s búd hulláminál
Nyugtatná érzeted.
De mégis nyúgodj édesem!
Majd én a percet ellesem,
Midőn örömmel szolgálok neked,
Hogy fölviditsam kintelt életed.
-
Ön csupa élet, csupa illat,
Lángol, vakít, hevít, ragyog,
Hát hogyne szomjaznám a csókját
Én, aki angyal nem vagyok?
Heltai Jenő
-
Álmoktól ébren
álltunk a fényben,
nem volt már éj,
s nem voltak nappalok.
Testedhez bújtam,
és súgtam, mint égi angyalod,
ha meghal az érzés,
majd én is meghalok.
-
Úgy szólnék hozzád az időn át,
Mint egy angyal, és te nem tudnád,
Hogy amit álmodsz, az üzenet
Éntőlem teneked.
Ismerős Arcok
-
Álmaimban szárnyaidhoz érnék,
angyalcsókot ajkaidról kérnék.
Karjaid közt hamvaimmá égnék,
de angyalodként hozzád visszatérnék.
-
Úgy fáj a lelkem, mit felelhetek?
Lámpaként, szerelmem, mindig ott leszek.
Távol boríthat sírhalom,
Örökké rólad álmodom,
Mint akkor, angyalom!
Én édes angyalom.
Adam Makos
-
Csillag vagy nékem, mely száll fenn az égen,
oly vonzó a fényed, mit nem érek el.
Álmomban látlak, és mindennap várlak,
mert amíg élek, nekem csillag leszel.
Ihász Gábor
-
Ragyoghat a nap az égen;
Te sötétben, feketében
Látsz mindent, ha bánatod van;
Mig, ha kedved lángra lobban,
Minden érted van teremtve;
Télen is jársz rózsakertbe`;
A nap is csak rád ragyog,
S kik itt laknak: angyalok.
Reviczky Gyula