Ragyoghat a nap az égen; Te sötétben, feketében Látsz mindent, ha bánatod van; Mig, ha kedved lángra lobban, Minden érted van teremtve; Télen is jársz rózsakertbe`; A nap is csak rád ragyog, S kik itt laknak: angyalok.

Kapcsolódó idézetek

1. Szeretlek, mert oly szép szemed van, Hogy nappal van, hol az ragyog; Még a lelkemben sincsen éjjel, Pedig én oly sötét vagyok! Vajda János
2. Csillag vagy fenn, A föld én itt lenn, Várom, hogy te Beragyogj este... Éjjel, ha altatsz, Nappal, ha elhagysz, Vissza, lehet, nem térsz, De mégis itt vagy mindig.
3. Hideg sötét az én világom, S a te szerelmed oly meleg! Tüzét, fényét e csillagnak még Nem olták ki az emberek Még mindig ott ragyog előttem... Álmodjál szépeket felőlem.
4. Te vagy mindenem, kit semmi sem pótolhat, Fölöttem egyedül te uralkodol csak. Ragyoghat az égről a napvilág másnak: Engem éj környékez, bús éj, ha nem látlak. Jakab Ödön
5. Mosolyod ha rám ragyog, Szívemet kitárhatom, Hisz minden szó elér. És a bánat messze száll, Ha ölelésed rám talál És megcsillan a remény. Pál Dénes
6. Az élet kinek kút, kinek napsütés: van, ki zuhan, s ki repül, s mikor azt hiszed, elnyel a sötét, egy angyal szárnya rád terül. Sohonyai Attila
7. A bölcseknek ne hidd el, Nem oly borús a lét, Zápor utáni reggel A legtisztább az ég. Felhőz a bánat néha, De ez csak átmenet, Esőben nyit a rózsa, Ne sírj, ha lepereg. Szép óráink sietnek. És nyomuk sem marad. Éld örömét szívednek, Míg ragyog fenn a nap. Charlotte Bronte
8. Ragyogj reám, boldogságom csillaga! Hogy ne legyen életem bús éjszaka; Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet, Hogy az isten áldja meg a lelkedet. Petőfi Sándor
9. Te csak ragyogj tündéri szépségedben, Míg én a szürkeségbe olvadok, Míg egyre szebben, egyre ékesebben, A te örök bájadtól ihletetten, Fényt szórnak rád e lángoló dalok. Juhász Gyula
10. Oly jó szeretni Téged, lengsz, mint illatos rétek, hajad nagy, barna alkony, engedd, hogy betakarjon. Tebenned mindig nyár van, forrásom vagy e tájban, szemed két fényes ablak, engedd, hogy benned lakjak. Csepeli Szabó Béla