Furcsa dolog mindjárt bûnt emlegetni, hiszen nincs ember gyarlóság nélkül. Maga az Isten teremtett bennünket így.

Kapcsolódó idézetek

1. Nincs szükség Istenre, hogy megteremtse a bûnösséget, sem pedig, hogy büntessen. Felebarátaink is megteszik, a mi segítségünkkel. Albert Camus
2. Az emberek komiszak egymással, de ez nem Isten baja. Szabadnak teremtette az embert. Az örömük és a fájdalmuk nem függ össze a jó és a rossz tulajdonságainkkal. Eric-Emmanuel Schmitt
3. A tisztelet nem alárendelés. Ha maga a teremtő Isten tisztel bennünket, mint szabad akarattal rendelkező lényeket, akkor ennyit nektek se legyen kínos megtenni. Kiss Judit Ágnes
4. Ha te bûnnek gondolod, akkor bûn. Az ember mindenestül maga építi föl a saját bûneit. John Steinbeck
5. Milyen balga teremtmény az ember! A saját büszkeségünk visz a sírba! A saját makacsságunk taszít a pokolba! Nem is csoda, hogy Isten magunkra hagyott bennünket.
6. Ilyen az ember, nem az ő hibája, a Jóisten teremti ilyenre vagy olyanra az embereket, az ember nem sokat tehet erről. Cserna-Szabó András
7. Jaj, gyöngeségünk bûnös ebbe, nem mi! Úgy alkottak, hogy így tudunk szeretni. William Shakespeare
8. Mindannyian emberek vagyunk, bûnben fogantunk, bûnösek vagyunk, megijedünk, amikor a boldogság elérhető közelségbe kerül, és legszívesebben mindenkit megbüntetnénk a saját tehetetlenségünk, sérelmeink és boldogtalanságunk miatt. Megfizetni a bûneinkért és megbüntetni más bûnösöket - hát nem maga a gyönyörûség? Dehogynem. Paulo Coelho
9. Túlságosan is hajlamosak vagyunk rá, hogy Istennek tulajdonítsuk a sok gonoszságot, amelyet az ember követ el, szabad akaratából. Istennek nincs rá szüksége, hogy büntessen minket (...) Nagyon szorgalmasan büntetjük mi magunkat. Agatha Christie
10. Óh, az ember gyarló teremtés, mikor imádkozik vagy vétkezik egyaránt. Minden csak máz rajtunk, mely gyöngeségeket von be. Bûneink nagy része túlhajtott erény, erényeink nagy része magát ki nem nőtt bûn. Játékszerei vagyunk ellenszenveinknek, melyek megvakítanak, és közönyünknek, mely érzéseink lángját oltja ki, hogy a sötétségben szellemünk elaludjék, és szívetlenség által butákká váljunk. Kemény Zsigmond