Ugrás a tartalomra
Gondolják csak el! Egy bolygón, de könnyen meglehet, hogy az egész világegyetemben egyetlen bolygón azok a molekulák, amelyekből normális esetben egy darab kőnél bonyolultabb dolgok nem szoktak kialakulni, most fogják magukat, és olyan kő nagyságú anyagdarabokká állnak össze, amelyek futni, ugrani, úszni, repülni, látni, hallani tudnak, meg elkapni és felfalni más hasonló lelkes összetett anyagdarabokat, némely esetben pedig még gondolkozni, érezni, sőt megint más anyagdarabokba beleszeretni is képesek.
Kapcsolódó idézetek
-
Akármilyen vagy, beléptél az életembe és megváltoztattad a pályát, amin futok. Merre hajolt, merre futott volna találkozásunk nélkül, ki tudja? Egymás mellé kerül két bolygó és megváltozik a világegyetem: ha vonzásuk túl erős, egymásba zuhannak és eggyé robbannak össze. De ha nem is, elhajlik addigi pályájuk és megváltozik a világ tőle. És akármennyire távolodnak az ûrben, akárhogy felejtenek és tagadnak, pályájuk kitörölhetetlenné teszi a pillanatot, mikor közel kerültek.
-
A kérdések kérdéseket szülnek. Elképzelhető, hogy mindenre csupán egy válasz létezik? Egyetlen válasz, amely belefér egy mondatba, egy képletbe? Egy olyanba, hogy utána az ember a homlokára csap, hogy hát persze! Végtére a tudósok is ilyesmit keresnek. A nagy, egységesítő elméletet. Az ősrobbanáskor az univerzum egyetlen forró szósz volt. Bumm! Egészen biztosan látványos, de most őszintén, azért a későbbi világmindenség, benne a galaxisokkal, napokkal, üstökösökkel és bolygókkal, amelyeken fajok milliói sétafikálnak, összehasonlíthatatlanul komplexebb.
Frank Schätzing
-
Egy galaxisban több milliárd csillagot találunk, és magában az univerzumban több milliárd galaxis létezik. Minden csillag igazából egy nap, és minden nap körül több bolygó is kering. Gondolj bele abba, hogy az életre alkalmas bolygókon milyen életformák jöhettek létre, ha nekünk, embereknek az elmúlt hat évezredben - ami mérhetetlenül kis idő - sikerült megteremteni a civilizációnkat. Egyszerûen kell, hogy legyenek olyan civilizációk, akik az ûrhajójukon képesek elérni a kozmosz legtávolabbi pontjait is, és ismerhetik a világegyetem minden titkát. Ha elfogadod egy olyan emberfeletti tudással rendelkező faj létezését, amelyik a galaxisokon keresztül telepatikusan tud kommunikálni egymással, és szabadon közlekedik az univerzumban, akkor közel kerülsz ahhoz a képhez, amit az emberek Istenről gondolnak.
Stanley Kubrick
-
- Nem hiszem, hogy a kövek érdekesek lennének Isten számára - mondtam - Azok csak fekszenek a földön, és erodálódnak.
- Csak azért gondolod így, mert nem látod azt a hatalmas mozgolódást, ami a molekulák szintjén, vagy az alatt játszódik. És korlátoz a saját időfelfogásod is. Ha az egész életed során egy követ nézel, akkor se látsz rajta változást. De ha Isten lennél, és 15 millió év olyan lenne számodra, akár egy másodperc, a kő bizony rengeteg aktivitást mutatna. Csökkenne, növekedne, anyagot cserélne a környezetével. A molekulái körbeutaznák az Univerzumot, és olyan folyamatokban vennének részt, amiket el sem tudsz képzelni. Ezzel szemben az Univerzum szemszögéből egy szempillantásnál is kevesebb ideig maradnak sajátos elrendezésükben az embereket alkotó molekulák.
Scott Adams
-
Egyik homokszemcse helyén sem lehet egy másik homokszemcse. Így rakódunk mi is össze: generációk épülnek egymásra. Amikor ráébredünk önmagunkra, az öntudatunkra, akkor arra is rájövünk, hogy a létezés azon pozíciójában, ahol vagyunk, csakis mi lehetünk, hiszen valójában teljesen egyediek vagyunk!
Soma
-
Volt egyszer egy világ, a világban egy bolygó,
a bolygón egy földrész, a földrészen egy ország,
az országban egy város, a városban egy lakás,
a lakásban egy szoba, a szobában egy ember,
s az emberben egy világ.
Seth F. Henriett
-
Állandó változásban lévő, élő, dinamikus bolygón élünk. Fantasztikusan izgalmas és elképesztően szép bolygón! De ha épp olyan kedvében van, nagyon könyörtelen is tud lenni.
Marcus Rosenlund
-
Az emberek azért hisznek Istenben, mert a világ nagyon bonyolult, és azt hiszik, hogy olyan bonyolult dolog, mint egy repülőmókus, vagy az emberi szem, vagy egy agy, nem következhetett be véletlenül. Logikusan kellene gondolkozniuk, mert ha logikusan gondolkoznának, akkor belátnák, hogy csak azért tehetik fel ezt a kérdést, mert ők már bekövetkeztek. Több milliárd olyan bolygó létezik, amelyeken nincs élet, de azokon a bolygókon senki sincsen, akinek agya van hozzá, hogy ezt felfoghassa. Olyan, mintha az egész világ pénzt dobálna fel, mert akkor valaki előbb-utóbb eléri, hogy sorozatban 5698-szor kijöjjön neki a fej, és akkor azt gondolná, hogy milyen különleges. Pedig nem az, mert rajta kívül milliók vannak, akiknek nem jött ki az 5698 fej. A földön véletlenségből jelent meg az élet. De ez egy nagyon különleges véletlen.
-
Csak azt lehet megérteni, aminek a keletkezéstörténetét pontosan ismerjük és elbeszéljük, és ez minden létezőre nézvést igaz, legyen az egy kődarab vagy egy roppant bonyolult, folyton-folyvást változó, átalakuló valami, mint az élőlények legtöbbje.
Csányi Vilmos
-
Valamennyien részecskéi vagyunk a szerelem világméretû koncentrációjának. Amikor szeretünk, hozzá csatlakozunk, lelkünk összenő ezzel a fura, bolygónkat benépesítő jelenséggel, a szerelemmel.