Gyakorlattal és tapasztalattal véde­kezhetünk fájdalom, gyalázat, nyomor és más balesetek ellen; de a halált csak egyszer gyakoroljuk, s mindnyájan tanoncok vagyunk színe előtt.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha nap mint nap szembesülünk a halállal, akkor az alázatra tanít.
2. A halál (...) biztos tudat, az egyetlen, amiről tudjuk, hogy elér bennünket, kivétel nincs, sem meglepetés, minden út hozzá vezet, bármit teszünk, előkészület a halálra, attól a pillanattól kezdve, amikor a járni tanuló gyermek először üti be a fejét a padlatba, mindig közelebb vagyunk hozzá, sohasem távolabb. Mesa Selimovic
3. Ha egyszer már voltunk kritikus helyzetben, és túléltük, többé nem görcsölünk be a veszélytől. "Megtanuljuk a bátorságot."
4. A fájdalom megtaníthat bennünket arra, hogyan kezeljük helyesen esendőségünket. Igen, a szenvedés sok esetben igazságtalan és céltalan, de ha megtanuljuk leküzdeni, akkor épülhetünk általa. Julian Sheather
5. A világ minden bölcsessége és tanítá­sa végül is ide torkollik: megtanít arra, hogy ne féljünk a haláltól. Michel de Montaigne
6. A szívünket nem zárhatjuk el az élettől, de megtaníthatjuk arra, hogy a véletleneken felülemelkedve, töretlenül szembe tudjon nézni a fájdalommal. Hermann Hesse
7. A szenvedéssel nem bûnhődünk, hanem tanulunk.
8. A Tanítás és minden más emberi találmány - vigasztalásra való. Minden csupán vigasztalás, semmi más. Vigasztalásként azonban mégis csodás. A Tanítás éppúgy, mint a többi elgondolás, mit elénk tárnak a tudós mesterek, az ábrázoló mûvészek, a poéták. (...) Azért van ez az óriási igyekezet, komoly iparkodás, mert az ember azt reméli tőle, hogy általa könnyebb lesz az élet és könnyebb lesz a halál. És azért, mert nincs más. Ez a legtöbb, amivel az ember segíthet magán. Alkot és prédikál - vagyis vigasztalódik, mert tudja, hogy bárhol jár, sarkában a halál. Su-La-Ce
9. Egész életünkben a halál miatt aggódunk, amiről nem is tudjuk, mikor csap le, aztán kiderül, hogy nem csak hogy nem halunk meg, de ennek a nyomorult életnek sem kell olyan nyomorultnak lennie, csak annyit kell tennünk, hogy ne féljünk szembenézni a valósággal! És ezt csak néha kell megtennünk!
10. Szárnyalunk, majd lezuhanunk. Akár a zuhanás miatt is szárnyalhatunk. A vereség formál bennünket. A tanulság mindenképpen fájdalmas, túl későn érkezik, és csak az elesettekhez.