Ha abban a szerencsében van részünk, hogy néhány évnél többet töltünk ezen a bolygón, akkor elkerülhetetlen, hogy olykor fájdalmat okozzunk szeretteinknek, ismerőseinknek és olyanoknak, akikhez semmi közünk. (...) Ha elfogadjuk ennek elkerülhetetlen voltát, akkor csak egyetlen dolgot tehetünk: összeszorítjuk a fogunkat, és bocsánatot kérünk. És lehetőleg minél előbb.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindannyian csak turisták vagyunk ezen a bolygón. Senki nem él itt örökké, legfeljebb egy évszázadot maradhatunk. Így aztán, amíg itt vagyunk, jobb ha megpróbálunk értelmesen, hasznosan élni, jó szándékkal lenni egymás iránt. Akár csak néhány esztendőt, akár egy teljes évszázadot töltünk itt, igen sajnálatos és szomorú dolog lenne, ha arra fordítanánk a rendelkezésünkre álló időt, hogy rontsuk, nehezítsük egymás életét. Hogy súlyosbítsuk azokat a terheket, amelyeket a többi földlakó, emberek és állatok viselnek, hogy tönkretegyük a környezetet. Erre a kis időre legalább viseljük jól magunkat. Tendzin Gjaco
2. Sok mindent elrontunk akaratunkon kívül. Sietünk, éljük az életünket, nincs időnk megállni és segíteni, ha az túl sok erőt és kitartást kívánna tőlünk. Azt mondogatjuk magunknak: majd... amíg aztán... egyszer rádöbbenünk, hogy nem maradt több helyrehozni való, túl késő.
3. Előfordul, hogy szavainkkal vagy tetteinkkel megbántjuk egymást. A múltat nem törölhetjük el, de bocsánatot kérhetünk, és megpróbálhatunk rossz szokásainkon változtatni. Gary Chapman
4. Hozol egy rossz döntést és valami elképzelhetetlen történik. Nem mintha szándékosan tennénk. Nem mintha bántani akarnánk bárkit is. De néha megtesszük. Néha hibázunk. És amikor felrobbanunk, sajnáljuk. Nem mintha a sajnálkozás tényleg számítana. Már nem. Mindannyian teszünk olyat, amire nem vagyunk büszkék. Ezt megértem. Tudom, hogy senki sem tökéletes. De hogy élhetsz ezzel? Hogy kelsz fel minden reggel és nézel szembe a világgal, tudva, hogy csinálhattad volna jobban? Hogy jobban kellett volna csinálnod. A sajnálat elég? Egy bocsánatkérés tényleg meggyógyítja a sebeinket? Enyhíti a fájdalmunkat? Lehet meg nem történté tenni a fájdalmat, amit okoztunk?
5. Igen, ha hibát követünk el, bocsánatot kell kérnünk, aztán pedig tovább lépni. Meg kell próbálni elfogadni az életünkben a változásokat, azt kell választanunk, hogy megbízunk egy régi ellenségben, vagy meg kell tanulnunk, hogy ne mi vívjuk meg a gyerekeink harcait. De néha az a fájdalom, amit mi okoztunk, olyan nagy, hogy nem lehetséges továbblépni.
6. Néha a dolgok fájnak, de összeszorítjuk a fogunkat, és kibírjuk.
7. Fáj, hogy jónak gondoltuk magunkat, mégis rosszat cselekedtünk. De ne a másikat hibáztassuk és gyûlöljük ezért. Sőt még magunkat se gyûlöljük. Szomorkodjunk kicsit. Aztán próbáljuk meg újra, a rosszat elkerülve, csinálni valamit. Bächer Iván
8. Azt hisszük, van időnk, hogy a kimondatlan szavak súlya tart minket a Földön, különben elrepülnénk. De nincs. Soha nem tudhatod, mi lesz az utolsó mondatod. Mikor lesz alkalmad utoljára kimondani: "szeretlek". Mikor kérhetsz bocsánatot őszintén. A pillanat most jön-e. A jövő a legbizonytalanabb.
9. Rossz helyzetekbe belekerülünk. Az élet próbál minket formálni fájdalmak árán. A fájdalom elkerülhetetlen, ezt sajnos meg kell értenünk. De ha tudjuk, hogy ez értünk történik, (...) nem az a kérdés, hogy miért történik velem, hanem hogy mit kell ebből tanulnom. Dobó Kata
10. Amíg elkülönítjük magunkat, könnyû az embereket hibáztatni. Amint elismerjük, hogy összetartozunk, több felelősséget kell vállalnunk magunkért és másokért. Andrew Matthews