Ugrás a tartalomra
Ha az ember eljutott egyszer élet-halál mezsgyéjére, majd visszatért egy dúsabb életbe, akkor attól kezdve nem is képes többé aggodalomra.
Kapcsolódó idézetek
-
Amint végül megtörténik az emberrel a legrosszabb, amitől valaha rettegett, ráébred, hogy igazából nincs miért aggódnia.
Sam J. Miller
-
Az ember visszatér az erkölcsös élethez, amikor életkora már nem teszi lehetővé az erkölcsi botladozásokat.
-
Ha az ember rájön arra, hogy mi mindent képes maga megteremteni, akkor egyszerûen nem fog rajta a félelem. S újra emberi módon élhet.
Géczy Gábor
-
Van abban valami megnyugtató, ha az ember rájön, hogy többé nincs vesztenivalója. A dolgok teljesen más perspektívába kerülnek.
Frederik Pohl
-
Ha valaki oly közel van a nemlét egyik végéhez, a másik vége már nem is tûnik olyan ijesztőnek.
-
Amikor az ember tudatára ébred élete véges voltának, már nem kér sokat. Nem áhítozik újabb javakra, sem több hatalomra. Csak azt szeretné, ha megengednék neki, hogy amennyire lehetséges, továbbra is ő alakíthassa élete történetét.
Atul Gawande
-
Az ember addig él, amíg a sorsa meg-megújuló öröm; ha ennek vége: nem más, mint élő-halott.
Szophoklész
-
Ilyen az élet; egyszer lenn, egyszer fenn. És végre is: odafenn már nem fáj semmi.
Rejtő Jenő
-
Aki egyszer megmenekült a halál torkából, többé már nem tartozik teljesen az élők világához.
Danyi Zoltán
-
Lehet, hogy a betegség bizonyos hatalommal ruházza fel az embert: szembenézhet az élet bármely keserûségével anélkül, hogy fejet kellene hajtania előtte, hiszen nincsen már semmilyen elvárása vele szemben, számára az élet már olyannyira véges, hogy számításba sem kell vennie többé.