Ha az ember hirtelen ütést kap és elkábul, eleinte nem is érti, mi történt.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az ember kap egy nagy ütést, először nem is érzi, ez az élet minden területére vonatkozik. Később veszi észre.
2. Ha az embert megszorítják, olyasmi is az eszébe jut, amire egyébként sose gondolna.
3. Az ember sorsát néha telibelöki a véletlen. Aztán csak néz, és azt sem tudja, hogy került ebbe a helyzetbe.
4. Az ember bizonytalanná válik, amikor valami, amihez már hozzászokott, hirtelen eltûnik az életéből. Kanehara Hitomi
5. Az ember is így van ezzel, ha igazságtalanul és váratlanul megsebzik: ha nem is rögtön, de egy idő múlva zúgni kezd a füle, forog vele a világ, a szíve kalimpál: ilyenkor támolyogva megáll, és szomorú csodálkozással várja: mi történik vele. Minden megesik, és minden elmúlik. Mert hát az ember is állat, csak érzékenyebb.
6. Ha lesz a maradékaim között, akit vagy a kénytelenség, vagy az enyimhez hasonló elmebeli bomlás csatába visz, tudja meg, hogy a halál nem fájdalmas. A test már rohanásban elveszti csaknem minden érzékenységét: sem ütés, sem vágás, sem szúrás nem fáj, csak érintésképpen érződik. Ha meg halálos a seb, elkábulunk, mint ahogy mindennap is elkábulunk az elalvás előtt. Gárdonyi Géza
7. Néha elhagyják az embert, és nem tudni, miért.
8. Amit az ember nem ért, attól fél. Lovász László
9. Ha egy gyenge ember igazán megijed, akkor teljesen eszét veszti a rettegéstől, és többé már nem is tudja, hogy mit csinál. Agatha Christie
10. Ha nem vigyáz az ember, szétesik, hirtelenjében egy darab akarat nélküli hústömeggé válik. Dorthe Nors