Ha az ember minden érzését, minden gondolatát rozsdás lakat alatt tartja, akkor végül őt magát is megeszi a rozsda.

Kapcsolódó idézetek

1. Ahogy a rozsda, mely magából a vasból származik, semmivé emészti a vasat, úgy szünteti meg önmaga lehetőségeit megfontolatlan cselekedeteivel az ember. Tendzin Gjaco
2. Van minden szívnek titkos rejteke, Amelybe senki nem láthat bele; Hisz magad elül is takargatod, Hogy akaratlanul mit tartasz ott. (...) Haladsz tovább s többé eszedbe sincs, Hogy ama rejtett zugba betekints; Hogy kulcsa hol van, el is feleded, A zárt pedig a rozsda eszi meg. Móra Ferenc
3. Ha azt engeded meg, hogy gondolataid a rossznál tartózkodjanak, te saját magad is rosszá leszel. Mindenben csak a jót nézzed, ami által a jóság tulajdonságát szívod magadba. Paramahansza Jogananda
4. Ha az ember nem tud megnyílni és takargatja a sebeit, az végül felemészti, és nem csak magát az embert, de a körülötte lévőket is. Zakály Viktória
5. Ha az ember folyton csak azon agyal, miképpen védhetné ki a rá leselkedő veszedelmet, mit egyen, igyon, kenjen ellenük, előbb-utóbb holtbiztosan magára idézi a nyavalyát. Vavyan Fable
6. Úgy lehet élni, hogy az ember gyûlöli saját magát, de ha megveti, az megmérgez mindent benne és körülötte.
7. A testben minden "berozsdásodik" és "bekérgesedik", s végül az élet kihuny.
8. Minden, amit az ember alkot, magában hordozza saját pusztulásának magvait.
9. Mind magunkban hordjuk pusztulásunk magvát, mind magunk után vonszoljuk a történetünket, mint valami rozsdaette láncot. Mark Lawrence
10. Borzasztó szerencsétlenség, hogy a gondolatok egy olyan ketrecbe vannak bezárva, mint a fej, és az ember tudja, hogy amikor majd a ketrec megrozsdásodik, a gondolatok kihunynak. Eduard Petiska