Ha az ember nem feledkezik meg mestersége szabályairól és mindig újra és újra aggodalmasan gondol rájuk, akkor csak tehetséges ember lesz, de nem lángész. Ha valakinek mindig a technika szabályaihoz kell fordulnia, hogy mûalkotást teremtsen - Isten legyen neki irgalmas! Az ihlet a lényeg. Ez viszi bele a mûvészt a teremtő, de csendes extázis állapotába. Ez szabadítja fel az idegek és az agy szûk korlátaitól.

Kapcsolódó idézetek

1. A mûvészetnek (...) nem a technika a lényege, hanem a lélek. Mihelyt a lélek szabadon, akadályok nélkül közölheti magát, előáll a hiánytalan mûvészi hatás. Kodály Zoltán
2. A mûvészet nem az eszközök, hanem a szellem mûve. Az eszközök hatását nem szabad érezni rajta. A hangján sem szabad hallanunk, hogy durva dörzsölés fizikai eredménye. A mûvész lelke határozza meg tárgyát és lényegét alkotásának. Teljesen szabad. De aki ezzel a szabadsággal visszaél, és nem őszinte hanggal, színnel, alakkal lép elénk, nem mûvész. Ámító, gyakran önámító. G. Hajnóczy Rózsa
3. A mûvészet nem az ember tudatára, hanem az érzelmeire hat, hogy meglágyítsa, megpuhítsa az emberi lelket. A nagy mûalkotás eszmeisége sokrétû és meghatározhatatlan, akár az élet. Ezért sem számíthat az alkotó mûve tökéletes befogadására, mely megfelelne a saját értelmezésének. A mûvész csupán törekedhet arra, hogy megmutassa a maga világfelfogását, hogy az emberek az ő szemével nézzék a világot, hogy áthassák őket a mûvész gondolatai, kétségei, érzései. Andrej Tarkovszkij
4. Az igazi mûvész újra és újra megteremti önmagát, miközben egyre magasabb szintre jut, és egyre megvilágosodottabbá válik. Meghaladja önmagát és összhangba kerül az Univerzummal, átgondol, megbékél, megszabadítja az elméjét, megvilágosodik, gyógyít és inspirál, magasabb szintre emelkedik, és minél magasabbra kerül, annál összeszedettebbnek kell lennie.
5. Minden igazi mûvész - akár tudatában van, akár nem - az elmenélküliségből, a belső csöndből alkot. Ezt követően az elme csak formába önti a kreatív sugallatot vagy fölismerést. Még a nagy tudósok is arról számolnak be, hogy alkotó áttörésük pillanatai a mentális nyugalom idejére estek. Eckhart Tolle
6. Egy mûvész alkotó géniusza, ha nem is szükségszerû, hogy ennek tökéletesen tudatában legyen, mindig arra törekszik, hogy formába öltöztesse valamely álmát. Ez az álom irányítja minden erőfeszítését, s a mûvész a kudarcok, félsikerek, sutaságok vagy szerencsés véletlenek sorozatán keresztül tapogatódzva igyekszik megragadni, foglyul ejteni - míg csak egy szép napon végre valóságra tudja váltani. A mesteri tudás, mindent összevetve, mintha nem is annyira a kifejezési eszközök elsajátításából következnék, mint abból, hogy a mûvész birtokba veszi azt a belső igazságot, amely egyszersmind sajátos nyelvre is kényszeríti. Az alkotó szellem mindenekelőtt ennek az álomnak az eredménye.
7. Kivéve azt a néhány pillanatot, amikor az ember éppen tehetséges, a mûvészetet folyton gyakorolni kell. Főként azért, hogy a teremtő másodperceket jól ki tudjuk használni. Bessenyei Ferenc
8. Alkotás közben minden kis hangjegynek táncolnia kell a mûvész fejében, egyik sem kerekedhet a másik fölé, inkább a harmonikus egyesülésük a cél. Ez a harmónia teremti meg a szépséget. Adriana Trigiani
9. Mûvészetből nem lehet megélni. A mûvészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet. A mûvészet, akármilyen jól vagy rosszul csinálja valaki, a lelket táplálja, az Isten szerelmére! Énekeljünk a tus alatt! Táncoljunk a rádió mellett! Meséljünk történeteket. Írjunk verset, akár rossz verset is a barátainknak. Csináljuk olyan jól, amilyen jól csak tudjuk. Csodálatos jutalomban lesz részünk. Alkotni fogunk valamit. Kurt Vonnegut
10. A mûvészetet a mindentől független, zabolátlan, szabadjára engedett emberi kreativitás, a folyamatosan megújuló és egyre finomodó, érzékszervekre és érzelmekre ható technikai tudás teszi elragadóvá. Szalay Miklós