Ugrás a tartalomra
Ha az emberek jobban hasonlítanának a számokra, könnyebb lenne őket megérteni. De (...) nem olyanok, mint a számok. A négy nem mindig a tizenhat négyzetgyöke emberi négyek és tizenhatok esetében. Az emberek emberek, zavarosak és változók.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha valaki élettelen tárgyakkal foglalkozik, a kétszer kettő az mindig négy és semmi más, de ha valaki emberekkel (...) foglalkozik, a válasz esetleg teljesen más lesz.
-
Az emberek olyanok, mint a folyók: a víz mindegyikben egyforma és mindenütt ugyanaz, de minden folyó néhol keskeny, néhol széles, néhol tiszta, néhol hideg, néhol zavaros, néhol meleg. Ilyenek az emberek is.
-
Szeretjük a gyors, egyszerû megoldásokat, azokat, amelyek belátható időn belül hoznak eredményt, amelyekért semmit sem kell tennünk azok után, hogy elértük őket, amelyek ezután már változatlanul léteznek tovább. Az emberi kapcsolatok - és különösen a párkapcsolatok - azonban nem ilyenek. Nagyon nem. A kapcsolatok sokszor zavarosak, bonyolultak, nehezen érthetők.
-
Egyszerûen nem értem az embereket. Néha olyan gyengének tûnnek, de valójában nagyon erősek... és azok, akik erősnek látszanak, gyakran ők a legtörékenyebbek.
-
Csakúgy, mint az évszakok, az emberek is képesek változni. Nem túl gyakran esik meg, de amikor igen, majdnem mindig jó. Néha a törött az, ami újra egész lesz. Néha nyitni kell az új emberek felé és beengedni őket. De legtöbbször csak egy embert érint, aki valójában fél kimutatni, mit is érez, mikor megkapja a lehetőségét annak, amit sosem remélt. És néhány dolog sosem változik.
-
Az élet olyan, mint valami bonyolult kotta (...). Tele van tizenhatod hangokkal, harmincketted hangokkal, számtalan fura jellel, kibetûzhetetlen jegyzetekkel. Helyesen olvasni megoldhatatlanul nehéz feladat, és ha sikerül is kiolvasni, majd a megfelelő hangokra váltani, még mindig nem biztos, hogy az emberek helyesen értelmezik és elismerik a belé kódolt jelentést. És az sem biztos, hogy a jelentés boldoggá teszi az embert.
Murakami Haruki
-
A legelterjedtebb és legáltalánosabb tévhitek egyike, hogy mindenkinek megvannak a maga határozott sajátságai: van jó és rossz ember, okos és buta, erélyes és tehetetlen, és a többi. Az emberek nem ilyenek. Annyit bárkiről állíthatunk, hogy többször jó, mint rossz, többször okos, mint ostoba, többször erélyes, semmint tehetetlen, vagy megfordítva; de nem lehet igaz, ha az egyik emberről azt állítjuk, hogy jó vagy okos, a másikról pedig, hogy gonosz vagy ostoba. Pedig többnyire így osztjuk fel az embereket, s ez merőben téves. Az emberek olyanok, mint a folyók: a víz mindegyikben víz, egy és ugyanaz, de mindegyik folyó az egyik helyen keskeny, a másikon sebes, hol széles, hol csendes, hol tiszta, hol hideg, hol zavaros, hol langyos. Ugyanígy van az emberekkel is. Mindenki magában hordja az összes emberi tulajdonságok csíráit, néha az egyik nyilvánul meg benne, néha a másik, s olykor egyáltalában nem hasonlít önmagához, holott ugyanakkor mégiscsak önmaga marad.
Lev Tolsztoj
-
Az élet nem egy matekfeladvány (...). Ha az lenne, sokkal jobban menne nekem. Gyakran kívántam, bárcsak képes lennék olyan könnyen megfejteni az embereket, mint ahogy a számtannal boldogultam: szimplán közös nevezőre egyszerûsíteni, és megoldani. A számok nem hazudnak; mindig van válasz, és a válasz vagy helyes, vagy helytelen. Egyszerû. Az életben azonban semmi nem egyszerû, és nincsenek válaszok, amiket ki lehetne számolni. Csak a katyvasz van, ami én volnék.
-
Az ember érzései zavarosak és sokrétûek, a különböző, észrevétlen benyomások egész seregéből szövődnek, és a szó, mely mindig túlságosan darabos, túlságosan általános, igen alkalmas lehet jelölésükre, de sohasem alkalmas a meghatározásukra.
Benjamin Constant
-
Minden ember olyan, mint egy négyszobás lakás. Ha nem megyünk be minden szobába mindennap, akár csak kiszellőztetni, nem lehetünk teljes emberek.