Ha az író, ki egy virágoskertet akar leírni, előzőleg elolvas egy növénytant s alaposan tanulmányozza a bibeszárakat és kocsánokat, kedvét veszti, hogy lefesse a virágoskertet. Részint megdöbben a föladat nagyságától, részint belecsömörlik a részletekbe. Aki mindent tud, az hallgat. A valóságot nem közelíthetjük meg.

Kapcsolódó idézetek

1. Megdöbbent, mennyire hiányos az engem körülvevő valódi világról megrajzolt tudományos kép. Rengeteg tényszerû információt közöl, a tapasztalatainkat lenyûgöző rendszerbe szedi, azonban rémesen hallgat minden olyan dologról, ami igazán közel van a szívünkhöz, ami ténylegesen számít. Egy szót nem mond a pirosról és kékről, a keserûről és édesről, a fizikai fájdalomról és fizikai élvezetről; semmit nem tud a szépről és a csúnyáról, Istenről és az örökkévalóságról. A tudomány néha úgy tesz, mintha ezeken a területeken is lennének válaszai, de a válaszok időnként annyira ostobák, hogy nem is jut eszünkbe komolyan venni azokat. Erwin Schrödinger
2. A dolgoknak megvan a saját életük, szembeszállnak velem, szembeszállnak azzal, hogy brutálisan rögzítsék őket, mert akkor végük van, meghaltak. Ne akarjunk mindenről beszélni. Mialatt írok, és az írásomon töprengek, megértem a hallgatagok, a nem-írók titkát. Õk beérik az események visszahozhatatlan egyszeriségével, nem olyan hiúk és kishitûek, hogy konzerválni akarnák őket. Hiábavaló fáradság. Az olvasó úgysem fog átérezni valamit, amit ő maga nem ismer, vagy legalábbis nem képzelt már el. Minek kell hát írni? Tán a rokonlelkek számára, akik közel állnak hozzánk? De félő, hogy a dolgokat agyonbeszéljük, és megöljük a titkot.
3. Lehet a tanításnak (...) hosszú ideig egy olyan fázisa, amikor csak várni kell. Valahogy úgy, mint egy kertésznek: lehet egy picit locsolni azt a szárat, vagy fölé tenni egy napernyőt, de valójában ki kell várni, amíg a természet elvégzi a munkáját, és kifejlődik belőle a virág. Marton László
4. Csak a részletesből érthetjük meg a lényegest, így tapasztaltam, a könyvekben és az életben. Minden részletet ismerni kell, mert nem tudhatjuk, melyik fontos, mikor világít egy szó a dolgok mögé. Márai Sándor
5. Ha valamiről sokat tudunk, akkor hallgatunk. Csak a mûkedvelők biztosak és bőbeszédûek. A teljes tudás - a külsőségben - fölöttébb hasonlít a teljes tudatlansághoz. Kosztolányi Dezső
6. Leírni, jó messze, egy íróasztalnál mindent le lehet. Szép, logikus rendszereket lehet felépíteni, ami valahol, lehet, mûködhet is. A valóság azonban más. Az nagyon gyakran másfele kanyarítja a történeteket.
7. Egy igazi természettudós nem lehet istentagadó. Aki olyan mélyen betekinthet Isten mûhelyébe, mint mi, és annyi alkalma van csodálni mindentudását és örök rendjét, annak alázattal térdet kell hajtania a szentséges Isten ténykedése előtt. Johann Heinrich von Mädler
8. Egy igazi természettudós nem lehet istentagadó. Aki olyan mélyen betekinthet Isten mûhelyébe, mint mi, és annyi alkalma van csodálni mindentudását és örök rendjét, annak alázattal térdet kell hajtania a szentséges Isten ténykedése előtt. Johann Heinrich von Mädler
9. A tudományos ismereteket nehéz átadni kívülállóknak; túl sok mindent kell elmagyarázni, mielőtt elérünk a dolog lényegéhez. A kívülálló gyakran nem látja a fától az erdőt. A tudomány emberének azonban mindenképpen neki kell látnia e feladat különböző utakon való megoldásának, nem szabad elbátortalanodnia a nehézségek láttán. Victor Frederick Weisskopf
10. Sok mindent mondok, amit mindenki tud, és sokat, amit senki se. Talán mondok olyat is, amit senki nem is tudhat. Ilyen a tudomány, ilyen az élet. A megértésnek határai vannak. De legalább a határokkal ismerkedjen meg az olvasó! Teller Ede