Ha egy egyén megteheti, hogy ő legyen az erősebb, akkor (...) kötelessége is erősebbnek lennie, különben a sors vagy a teremtő fölöslegesen alkotta meg egy részét tökéletesnek, vagy legalábbis jobbnak, mint a másiké.

Kapcsolódó idézetek

1. Csak lehet ott fenn valaki, aki ezt az egészet csinálta (...), egy erőnek, egy akaratnak lennie kell, különben darabokra hullana az egész. Halász Margit
2. Ha az embernek hatalmában áll rosszat cselekedni vagy megsérteni istent, akkor kénytelenek vagyunk ebből azt a következtetést levonni, hogy istent saját akaratából sértik meg; hogy a teremtő isten döntése alapján viszi véghez az ember a rosszat: máskülönben az ember olyan okozat lenne, amely ellenkezik a létét előidéző okkal. Jean Meslier
3. Ha sorsa szenvedéssel sújtja az embert, akkor ebben a szenvedésben is feladatot kell látnia (...). Az embernek a szenvedéssel szemben is át kell küzdenie magát annak tudatáig, hogy ezzel a szenvedésteli sorssal is úgyszólván egyszeri és egyedülálló lesz az egész világmindenségben. Ezt a sorsot senki nem veheti le a válláról, nem szenvedheti el helyette. Abban azonban, ahogyan ezt a szenvedést elviseli, benne rejlik egy kimagasló teljesítmény egyszeri lehetősége is. Viktor Emil Frankl
4. Aki életre születik, élnie kötelesség. A növények magukat nem pusztítják el, az állatok öngyilkosok nem lesznek, csak az embernek van ilyen "szerencsétlen" hatalma, hogy a halál mellett dönthet. De inkább így fogalmazom: csak az embernek van ily "szerencsés" hatalma, tökéletessége, hogy dönthet saját életének, halálának kérdésében. Teljesítsd kötelességed: dönts az élet mellett!
5. Az ember bûnös, mert alá van vetve a szükségszerûségnek és a maga végzetének (...). Az ember bûnössé válik az által, hogy megvalósítja magát, mint lehetőséget. Karl Theodor Jaspers
6. Az embernek olyanná kell magát formálnia, amivé válnia kell ahhoz, hogy betöltse sorsát. Paul Johannes Tillich
7. Ha az emberi értelem akarja, hogy erősebb legyen a sorsszerûségnél, akkor már erősebb is. Thomas Mann
8. Az ember csinálja is azt, ami történik vele. Csinálja, hívja magához, nem engedi el azt, aminek meg kell történni. Ilyen az ember. Akkor is megteszi, ha rögtön, első pillanattól érzi és tudja, hogy amit tesz, végzetes. Tartják egymást, az ember és sorsa, idézik és alkotják egymást. Márai Sándor
9. A szenvedélyes vágynak két oldala van: ez az az erő, amely mindent megszépít, és amely bizonyos körülmények közt mindent le is rombol. (...) A szenvedély sorsokat teremt, s ezzel valami visszavonhatatlant idéz elő. Carl Gustav Jung
10. Mesterkélhet az ember, amennyit akar, de a természetet nem tudja kényszeríteni arra, hogy megváltoztassa törvényeit. Vagy magának kell dolgoznia; vagy másoknak az ő számára; és az utóbbi munka annyit rabol el mások boldogságából, mint amennyivel sajátját akarja fokozni az átlagon felül. Immanuel Kant