Ha egy pár szíve nem együtt dobban, ha két ember érzelmei nem egyenrangúak, a boldogság helyett előbb szenvedést, utóbb közönyt teremtenek.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor az egyik szerelmest a legnagyobb szükség szorongatja, s a másik, akit felvet a bőség, nem nyújt neki segédkezet, a szerelem elvesz­ti erejét, és gyalázatos véget ér.
2. Az emberi szív ingatag. Nincs olyan, hogy örökké. A szerelem gyûlöletbe fordul, a szenvedély közönnyé hidegül, a csalódottságból hála lesz, a neheztelés megértéssé szelídül.
3. A szerelem először gyönyört ad, de végül csak fájdalmat a szívnek. Publius Naso Ovidius
4. Egyikünk sem boldog de egyikünknek sincs mehetnékje újra meg újra összetörjük hát egymást és elnevezzük szerelemnek. Rupi Kaur
5. Sokan gondolják azt, hogy az érzelmeik hirtelen megjelenése vagy fellángolása a másikban is ugyanolyan ütemben zajlik. Pedig ez nem így van. Mennyi fájdalomnak, csalódásnak és veszekedésnek az alapja ez a tempókülönbség! De hát a szerelmes ember türelmetlen, eszetlen, nem tud várni és kivárni, pláne elfogadni azt, hogy a másiknál lassabban zajlanak a dolgok.
6. A kapcsolatok nem azért érnek véget, mert két ember valami rosszat tett egymásnak, hanem azért, mert két emberben valami rossz egymásnak. Mark Manson
7. Nem töltheti be szívünket szeretet és gyûlölet egy időben. Ez a két érzelem nem tûri el egymást. Egyik vagy másik lesz az uralkodó. Napoleon Hill
8. Az egykedvû, közönyös élet sokkal rosszabb, mint a fájdalom. A fájdalomra következik, mikor a lélek már nem képes szenvedni többé.
9. Ha két ember egymásba szeret, nem csak a jó dolgokat osztják meg egymással. Hanem a fájdalmat, keserûséget, a szomorúságot és a gyászt is. Colleen Hoover
10. Mihelyt valami titok lopózik két szerető szív közé, mihelyt egyikük takargatni tud a másik előtt akár csak egy gondolatot is; a varázs megtörik, s a boldogság romokban hever. Az ingerültség, az igazságtalanság, sőt a nemtörődömség is helyrehozható; de a titkolózás valami idegen elemet dob a szerelembe, mely gyökerében változtatja meg annak igazi természetét, s önmaga szemében is meggyalázza. Benjamin Constant