Ha én nem tudom, hogy ez vagy amaz a tárgy hogyan került egy általam gondosan elzárt helyre, mért kellene nekem föltétlenül rege-szerkesztésbe bocsátkoznom. "Mivelhogy éppenséggel nem lehet kisütni, miként került ez a tárgy ide, mivelhogy ez az eset teljesen fölfoghatatlan, azért egészen bizonyos, hogy ez meg ez hozta ide." Ilyen okoskodás képtelenség. Pedig így járunk a világgal is. Miért nem mondjuk egyszerûen: nem tudom megmagyarázni létezésének okát. S ezzel vége.

Kapcsolódó idézetek

1. Szánalmas, mennyire képtelenek vagyunk együtt élni azzal, amit nem értünk meg. Elkeserítő, milyen égető szükségünk van arra, hogy mindent felcímkézzünk és tisztázzunk és részekre szedjünk. Akkor is, ha nyilvánvalóan megmagyarázhatatlan. Chuck Palahniuk
2. Elképesztő, hogy csak ülök egy szinte üres szobában, és találok egy világot. Ez a világ gazdag, váratlan tulajdonságai vannak, és nem tudjuk, mire bukkanunk legközelebb. (...) Hogyan lehetséges mindez? Képtelen vagyok felfogni. Nem értem, mit jelent. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán ilyen absztrakt világ. Arra hajlok, hogy nincs, és becsapjuk magunkat. John Horton Conway
3. Nem tudjuk megmondani, hogy miért, egyszerûen csak tény, hogy bölcs dolog úgy gondolkodni, ahogy a régiek szoktak; ha nem így cselekszünk, az tetszhet nekünk vagy racionalizmusunknak, de valamit elvesz a világból. Carl Gustav Jung
4. El se tudom képzelni nélküled az életemet. Magam előtt is rejtély, hogy jutottam el idáig, de nagyon sok minden, ami lejátszódik bennünk, örök rejtély marad számunkra. Jobb, ha az ember nem sokat gondolkodik ezeken a dolgokon, hanem egyszerûen tudomásul veszi őket. Hiábavaló itt minden gondolkodás. Senkinek se tudnám megmagyarázni, miért szerettem beléd.
5. Az a baj, hogy én annyit értek az élethez, mint egy gyerek. Nem tudom a titkát annak, hogyan kell viselkedni. Hogy mit kell mondani. Hogy kell boldogulni. Nekem tulajdonképpen egy kertben kellene ülnöm, vagy egy kórházban és tervezni, csak tervezni, csak tervezni. Mert amint cselekedetre kerül a sor, rögtön elhibázom a dolgot. Melléütök a szegnek.
6. Az ember rabjává válhat egy elragadtatottságnak, ha nem érti meg idejében, miért vált elragadtatottá. Meg kellene egyszer kérdeznie magától: Miért ragadott úgy el ez a gondolat? Mit jelent ez rám nézve? Egy ilyen szerény kételkedés megóvhat bennünket attól, hogy saját eszméinknek maradéktalanul és örökre rabja legyünk. Carl Gustav Jung
7. Ahhoz, hogy valamit elérhessünk, először bölcsebb tudni, hogy miért nincs, mint azt, hogy merre is van. Mert különben az odavezető utat újra és újra ugyanazokkal a tévedésekkel és rossz megoldóképletekkel közelítjük meg. Tari Annamária
8. A világon nincsenek egyszerû válaszok (...). Minden kérdésnek több oldala van. Túl sok is. Minden összegabalyodik. De ha egyszerûvé teszed a kérdéseket, az valahogy mûködik. Mark Lawrence
9. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
10. Számtalan módja van annak, ahogyan a Világegyetem tökéletesen kaotikus lehetne. Elképzelhetnénk törvények nélkül, vagy olyan törvények zûrös összevisszaságával, amelyek rendezetlen, megbízhatatlan viselkedésre késztetnék az anyagot. Avagy ellenkezőleg, a világegyetem lehetne szélsőségesen egyszerû is, egészen a jellegtelenségig - például hiányozna belőle az anyag vagy a mozgás. Elgondolhatnánk azután olyan Világegyetemet, amelynek körülményei pillanatról pillanatra bonyodalmasan vaktában változnának, vagy akár olyat, amelyben minden hirtelen megszûnne létezni. Nincs logikai akadálya ilyen rakoncátlan világegyetemek létezésének. A valódi Világegyetem azonban másmilyen. Magasrendûen rendezett. Pontosan meghatározott törvényekkel és határozott oksági összefüggésekkel rendelkezik. Egyfajta megbízhatóságot is felfedezhetünk ezeknek a törvényeknek a mûködésében. Paul Davies