Ugrás a tartalomra
Ha fölcsendül egy hang a multból:
A Te ezüst hangod repül felém
S én úgy foglak áldani újból,
Mint szerelmünknek édes reggelén;
Ha epedő dal száll föl szivemből,
Teneked legyen szentelve dalom,
Hiszen Te voltál, aki szeretni,
Aki dalolni
Megtanitottál, édes angyalom!
Kapcsolódó idézetek
-
Ó, kedvesem! Ajkamat érintse a bor, mi ajkaid! Hangod örök ámulatba ejtsen, szívemben reményt ébresszen! Mert a te hangod szebben dalol, mint csalogányok minden éneke. Lelkemben boldogság gyúl, szerelmünk új hajnalra ébred.
-
Úgy fáj a lelkem, mit felelhetek?
Lámpaként, szerelmem, mindig ott leszek.
Távol boríthat sírhalom,
Örökké rólad álmodom,
Mint akkor, angyalom!
Én édes angyalom.
Adam Makos
-
Édes, kedves kis angyalom,
Nálad minden gondolatom:
Éjjel-nappal gondolok rád,
Szívem szeret, ajkam imád.
-
Hallom már, angyal szárnya lebben,
Szívem, mint régen, meg-megrebben,
Itt vagy közel!
Itt vagy közel, óh, szép karácsony,
Rajtad csüng lelkem, semmi máson,
Jövel, jövel!
Benedek Elek
-
Hogyha virág lennék,
ölelnék jó illattal;
Hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal;
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal, ezüstholddal,
beragyognám életedet csillagokkal.
Pákolitz István
-
Ragyogj reám, boldogságom csillaga!
Hogy ne legyen életem bús éjszaka;
Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet,
Hogy az isten áldja meg a lelkedet.
Petőfi Sándor
-
Beszélj, anyám! Szavad a szív zenéje,
Szivedből szeretet s élet szakad;
Nappalodik a szenvedélyek éje,
Meleg sugárként ömlik szét szavad.
Buzdíts a jóra, ójj a küzdelemben,
Szeretni, hinni ó, taníts meg engem!
Szivedbe Isten lelke költözött...
Áldott vagy te az asszonyok között!
Komjáthy Jenő
-
Szeress engem, édes, kedves galambom,
Szerelmedért életem is odaadom;
Boldog leszek, mint az égi angyalok,
Hogy ha elhagysz, bánatomba meghalok.
-
Valóra válhatnak az álmok. Ismét dalra fakad a lélek, az angyalok meg minket néznek. Örökre kezedben a kezem, kérlek, hogy soha ne hagyj el engem.
-
Köszönöm, édes anyanyelvem,
Te gyönyörû, egyetlenegy,
Hogy nekem adtad hangjaid zenéjét
S megengedted, hogy szívem dobogását
Magyarul muzsikáljam;
Hogy a hangszer lettél szent érzéseimben:
Áhítatomban búgó orgona,
Búbánatomban síró hegedû,
S hogy könnyebb kedvem halk fuvalmait
A te tilinkód zendítette dalba.
Sajó Sándor