Ha költő vagy: becsüld meg önmagad! Légy, mint a napsugár, szeplőtelen! (...) Szálljon lelkedből minden gondolat... Isten daloljon lantod húrjain, Ha Isten adta zengő lantodat!

Kapcsolódó idézetek

1. Bátran légy tenmagad, akárhogy ráncigálnak, vezérnek lássanak bár, vagy muzsikus cigánynak, fölemel tisztelettel a világ, vagy legyûr, a páholyban, a porban az vagy, ami belül. (...) Ha sorba áll mögötted, ha szétszed a csapat, bátran - de hogyha félsz, hát félve - légy tenmagad. Benjámin László
2. A költészet nagyon szubjektív és intim önkifejezési mód. Szó szerint a saját szívdobogásod. A ritmusod. A lelked zenéje. Szuperkoncentrálva. Egy sûrû darab önmagadból. Val Kilmer
3. Olvass el naponta néhány igaz szót, bölcs gondolatot, szép verset. Olyant, amit neked írtak. Hallgass olyan zenét, melyet nem a káosz, hanem egy magasabb rend szült. Könnyû megkülönböztetni, mert az utóbbi szép. Hozd helyre magad naponta. A légkör, amelyben élsz, szennyes. Tele van negatív adással, fullasztó, boldogtalan, koszos gondolattal. De te nézz a magasba, s hangold magad a nap sugarára. És ne felejts el esténként fölnézni az égre, hogy újra és újra eszedbe jusson: a végtelen gyermeke vagy. Müller Péter
4. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Kölcsey Ferenc
5. Lennék harang, mi érted szól! Vigasz lehetnék, ha búcsúzol! Lennék szél, mely elkísér! Minden dal, ami benned él! Edda
6. Eredeti, egyedi remekmû vagy. Adj hálát mindezért, ne hagyd, hogy páratlanságod félénkké tegyen. Ne légy valaki más, csodáld önmagad. Az égen minden csillag fontos.
7. Hogy nagy légy, légy egész: ne zárj ki semmit, ne túlozz el semmit, mi te vagy. Mindenben légy egész. Teljes magad Vesd legapróbb tettedbe is. Minden tócsában az egész Hold ragyog: Olyan magas. Fernando Pessoa
8. Lelked s korod úgy állítsd a munkába, Hogy azt még az idegen is bámulja. Tiszta erkölcs, jószív legyen fegyvered, A dicsőség koszorúját bizonyosan Te nyered.
9. Legyen előtted mindig út, Fújjon mindig hátad mögül a szél, Az eső puhán essen földjeidre, A nap melegen süsse arcodat, S amíg újra találkozunk, Hordjon tenyerén az Isten.
10. Olyan vagy, mint a láng, Tőled ég a világ, Fellobban, ha kell, De önmagát égeti el, mellette tombol a szél, Nem bántja azt, aki fél... - épp olyan, mint én. Szabó Eszter