Ha követjük a csordát, az egész fû odalesz. Olyasmivel kell foglalkozni, amivel senki más nem foglalkozik. Hiába vagyunk jó időben jó helyen, vagy hiába rendelkezünk olyan berendezésekkel, amilyenekkel senki más, az egyetlen igaz út az, ha merészebb a szellemünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Sok ember semmire sem megy a munkájával, mert túl sok időt tölt a munka végzésével. Időnként fel kell emelnünk a fejünket, hogy körülnézzünk. Észrevehetjük, hogy a csorda továbbvándorolt, miközben mi buzgón legelésztünk, és most ott állunk egyedül, elfelejtve.
2. Ha nincs tiszta út előttünk, egyik lábunkat rakjuk a másik után. A legközelebbi helyes dolgot tehetjük, aztán a következőt. A sötétben, a ködben csak egyet léphetünk előre. És bízhatunk benne, hogy valahogy átjutunk a túloldalra.
3. Sok út van, amit követhetünk az életünk alatt, de a nagy többség azt választja, hogy követi a csordát a széles és könnyen járható, kikövezett úton, ami csak spirituális középszerûséghez és stagnáláshoz vezet. Az út végén nem hagynak nyomot a létezésük mögött, és egyszerûen feledésbe merülnek. Mint a marhák, követik az előttük álló egyedet, kevés fogalommal arról, hogy mit is csinálnak, és egyenesen besétálnak a semmiségbe. Azért választják ezt az utat, mert ez ajánlja számukra a legkevesebb ellenállást és a legkényelmesebb életet.
4. Ha az ember halad valamilyen irányba, és valaki azt mondja, hogy le van zárva az út, akkor is továbbmegy, mert mi az alternatíva, nem lehet megállni, sem visszatolatni, és azt gondolja, hogy annyira vészes csak nem lehet, és különben is, mire odaérek, valószínûleg kitisztul a helyzet, és a legegyszerûbb csak sodródni az árral, hagyni, hogy történjen, ami történik, ha mégis bekövetkezik a legrosszabb, és szarban leszek, akkor legalább nem leszek egyedül. Jens Liljestrand
5. Néha a szomszéd fûje sem zöldebb, nekünk pedig ott kell maradnunk, ahová tartozunk. Néha pedig egyszerûen kockáztatnunk kell, majd pedig remélni a legjobbakat.
6. Amikor valakinek a meggyőzésében vagy valaminek az elvégzésében zsákutcába kerülünk, a legjobb, ha megállunk és elgondolkodunk egy pillanatra. Semmi értelme tovább jártatni a szánkat. Mindig több út vezet egy cél eléréséhez. Még egy reménytelen helyzetben, amikor a dolgok nagyon-nagyon rosszra fordulnak, sem szabad feladnunk, bármennyit is szenvedünk, bármekkora veszteségekkel járt, egyszerûen folytatni kell a küzdelmet. Apró lépésekben kell haladnunk, és nem szabad leragadnunk egyetlen odavezető út mellett. Mohamed Nasíd
7. - Szükségem van a segítségére! Minden segítségre szükségem van! Vagy valami útmutatásra! Félek. - Bárcsak ilyen egyszerû lenne! De az igazság az, hogy nincsen ilyen útmutató. Az az igazság, hogy nekünk magunknak kell megtalálni az utat. És hogy nem segít senki. Hogy egyedül vagyunk. Mint a fûszál, olyan egyedül.
8. Lesznek, akik titokban, lesznek, akik arcátlanul lopnak tőled, és akik a magad után hagyott morzsákat csipegetik. És lesznek, akik szimplán csak a lábadra tekerik a csápjaikat, nehogy tovább tudj menni. De neked csak egyre kell koncentrálnod, hogy MENJ TOVÁBB ELÕRE! Ha hátranézel, lelassulsz és utolérnek. Ha lenézel, megbotlasz az utadra szórt sok szemétben. De ha felnézel, mindig a végtelen eget látod majd. Vida Ágnes
9. A gondolkodástól senkit se riasszon vissza az, ha még olyan gyakran tévelyeg is. Csak bátran előre! Nem nagy baj a tévelygésünk, ha nem állunk meg egyik tévelygésünknél sem, hanem elszántan folytatjuk tovább gondolkodásunknak olykor még olyan úttalan útját is. Hiszen csak a tévelygések őserdein át juthatunk el az igazságokhoz.
10. Amikor valaki megtalálja az útját, nem szabad félnie. Elég bátornak kell lennie hozzá, hogy rossz lépéseket tegyen. A csalódás, a vereség, a csüggedés mind-mind Isten eszköze, hogy általuk megmutassa nekünk az utat. Paulo Coelho