Ha meg akarsz halni, csak türelmesnek kell lenned, mert a halál így is, úgy is ott leselkedik ránk valamelyik sarkon. Felesleges nekünk eredni a nyomába.

Kapcsolódó idézetek

1. Ne félj a haláltól. A halál mindig ott áll mellettünk. Ha félelmet mutatunk, a fénynél is gyorsabban veti ránk magát; ám ha nem mutatunk félelmet, szelíden ránk tekint és elvezet minket a végtelenbe.
2. Haladj csak előre: majd megérted, hogy bizonyos dolgoktól éppen azért kell kevésbé rettegni, mert nagy félelmet keltenek. Semmi baj nem nagy, ha már a végső. Eljön hozzád a halál: ha együtt maradna veled, félned kellene tőle; de szükségszerûen vagy meg sem érkezik, vagy továbbhalad. Lucius Annaeus Seneca
3. Csak menj tovább és ne emészd magad! Az út jó, s egy a dolgod: hogy haladj (...) És főként föl ne add szíved reményét. Mit számít egy kis szenvedés s sötétség? Utad jó, s végén a halál fogad. Igen, főként a reményt föl ne add, hogy holtod öröm-ágyat vet neked. Paul Verlaine
4. A halál olyan tény, amellyel mindnyájunknak szembe kell néznünk. Jöhet egy hosszú élet végén; de hirtelen elragadhat fiatal és erős embereket is. A halál elkerülhetelen. Mihelyt megszülettünk, elkezdünk feléje haladni. Nem annyira az a fontos, hogy mikor halunk meg, hanem az, hogy hogyan.
5. Mindannyian meghalunk, ez a sorsunk, az embereké. Tudjuk ezt, és mégis, a halállal szembesülve ragaszkodunk az élethez. Amikor magam is elérkezem a véghez, a lehető legkevesebb kötődésre fogok törekedni. Szeretném úgy elhagyni ezt a világot, hogy azt gondolhassam, jó életem volt. Shunmyo Masuno
6. Mert ha az ember vesztét érzi, szeretne minél többet hátrahagyni önmagából. Egyikünknek sem esik jól nyom nélkül eltávozni ebből a világból. Rettenetes meghalni úgy, hogy az ember tudja: semmi nem marad utána.
7. Tudod, vannak pillanatok, amiket nem kell sajnálni az életünk múlásából. Engedd megélni őket, és ne akard siettetni azokat. Ízlelgesd, mert ha sürgeted őket, még megijednek, és eliszkolnak mellőled. Ki tudja, nem akartak-e neked éppen valamit mondani.
8. Az élettel esztelenség sokat törődni, mert az ember megzavarodik az értelmetlenségek és komiszságok útvesztőjének megfejtésében, a halál pedig éppúgy megjelenik, ha gondolunk rá, mint ha nem törődünk vele.
9. Az ember csak egyszer hal meg (...), és akkor úgyis meg kell halnia. Ha örökké félünk, mit érünk vele, csak nyomorúsággá tesszük az életet. Edgar Rice Burroughs
10. Neheztelni sorsunkra nem visz semmire; a dolgok ok és cél nélkül valók, és nincs mit mondanunk. Lázadni végzetünk ellen csak annyi, mint korholni a füstöt vagy a szelet, siratni elmúló napjaink. A végén úgysem marad egyéb, mint vállunkra venni, ami a miénk, és továbbmenni az úton.