Ha nem akarjuk, hogy úgy nőjenek fel a gyerekek, hogy egy nagy semmi van a szívük helyén, éreztetni kell velük, hogy jobban ragaszkodunk hozzájuk, mint bármi máshoz.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden egyes felnőttben egy gyermek szíve lakozik. Mi csak folyton győzködjük magunkat, hogy felnőttesebben kell viselkednünk.
2. A gyermeki lélek számára nincs fontosabb a szeretetnél és az elismerésnél. Ha egy gyermeknek ezeket nem mutatják ki egyértelmûen és kézzelfoghatóan, elfonnyad, akár egy virág, amelyet nem locsolnak. Ez ennyire fontos. Steve Biddulph
3. Lelkiekben, szeretetben is többet kell adni azoknak, akik szülők, család nélkül kénytelenek felnőni. Nem szánalmat, sajnálatot, hanem (...) őszinte szeretetet. Azt, amitől a sors megfosztotta ezeket a gyerekeket.
4. Bizonyos szempontból úgy viselkedünk, mintha nem akarnánk felnőni; kényelmesebb gyereknek maradni, elvárni, hogy más gondoskodjék mindenről; valaki, aki (...) mindannyiunkat "helyes" cselekvésre kötelez, cserébe pedig megvéd a magány, a fájdalom, és mások közönye ellen, és nem hagyja, hogy megvessenek tévedéseinkért. Jorge Bucay
5. A gyerekek nem csomagok, amelyeket hol itt raknak le, hol ott. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az érzéseiket.
6. Semmi szükség rá, hogy megfélemlítéssel bírjuk rá a gyerekeket, hogy jók legyenek, a jóságra a szülőknek kell rávezetniük őket, mert szülőnek lenni azt jelenti, hogy nem hagyhatjuk cserben őket. Isten túlságosan megfoghatatlan a gyermeki értelem számára; a szülőké a felelősség, hogy olyan emberekké váljanak, akiket a gyermekeik mindenekfölött szeretnek és értékelnek.
7. Az a gyerek, akit nem szeretnek, vagy azt hiszi, hogy nem szeretik, fájdalommal teli felnőtt lesz. Azt nem lehet tudni, hogy a fájdalmat hogyan vezeti le, hogyan kezeli, agresszióval, megalkuvással, önfeladással, jó esetben hatalmas lelkierővel, de sokkal küzdelmesebb lesz az élete, mint egy olyan gyereknek, aki tudja, hogy mindig számíthat a szüleire. R. Kelényi Angelika
8. A gyerekek a születésük pillanatától fogva eltöltik az ember szívét szeretettel... és rettegéssel. Főleg a kislányok. Mindentől meg akarod óvni őket. És amikor nem tudod, úgy érzed, megbuktál. C. J. Tudor
9. Kezdetben azt hisszük, hogy ismerjük a gyerekünket, és olvasunk a gondolataiban, ezért a kelleténél jobban akarjuk magunkhoz kötni őket, nem vigyázunk eléggé arra, hogy döntéseikben szabadok legyenek. Takács Zsuzsa
10. A gyerekekkel foglalkozni kell, de túlaggódni nem szabad. Csak tenni kell a dolgokat, és remélni a legjobbakat.