Ha valakit őszintén szeretsz, ha figyelsz rá, ha szívetek együtt dobban, akkor minden megváltozik, minden más. Bár a világ körülötted nem változik, te mégis egészen mást látsz, mást hallasz, mást érzel. Jóval többet, sokkal szebbet. Mert már nem a magad zárt, talán önző világából nézed. Kiléptél onnan, mert valaki hívott. Kiléptél, mert már Õ a fontos. Kiléptél, hogy már érte élj.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha beleszeretsz valakibe, a többi dolog már nem is számít annyira. Sokszor egyes-egyedül az a bizonyos személy számít. A világgal szembeni összes elvárásodat kidobod az ablakon. Az észérvek, amelyek addigi életedet irányították, egyszeriben szertefoszlanak. Az emberek, ha szerelmesek lesznek, általában elhagyják addig imádott családjukat, feladják a munkájukat és a pozíciójukat, elvesztik a barátaikat, megváltozik a hitük, elveszítik a stílusérzéküket, elvesztik az eszüket, és korábban szörnyûnek tartott zenéket kezdenek el hallgatni.
2. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy fülig szerelmes vagyok belé, és ettől kezdve valahogy kerekebb lett számomra a világ. Szebbnek láttam a napsütést, illatosabbnak éreztem az esőt, boldogabb voltam attól, hogy élek, és hogy az ő közelében lehetek. A valóságban a szerelem ezerszer szebb és jobb, mint valaha hittem. A szív dübörög, a lélek ujjong, a test ünneplőbe öltözik, hogy a legszebb formáját nyújtsa, és amikor egymás karjaiba olvadunk, megszûnik létezni a világmindenség. A. O. Esther
3. Abban a pillanatban, amikor a szerelemnek nevezett rendkívüli dolog bekövetkezik a szívedben, átérzed a mélységét, gyönyörûségét és felfedezed, hogy megváltozott számodra a világ. Jiddu Krishnamurti
4. Elkezdetek beszélgetni, és minden remek: szereted és tetszel neki. Sokat vagytok együtt, az érzés egyre mélyebb. S egy napon, anélkül, hogy észrevennétek, rájössz, hogy szereted. Az idő megáll, és azt hiszed, hogy az egész világ csakis a tiétek, egyedül a tiétek. Egészen addig, míg egyikőtök lelép, és kitépi a másik szívét, amíg még dobog, és otthagyja a leggyalázatosabb állapotban szegényt.
5. Ha valakit őszintén szeretsz, szívedben angyallá változik. Már nem egy ember a sok közül, nem egy az ismerőseid közül, hanem valaki más. Mert szereted. Egész szíveddel szereted. Gondolsz rá, de nem emberre gondolsz. Látod őt, de nem embert látsz. Ha vele vagy, ha beszélsz vele, ha rád mosolyog, minden, minden más. Nem emberi. Jóval több annál. Pedig tudod, hogy hús-vér ember ő... de mégsem az. Angyal. Csitáry-Hock Tamás
6. Azt mondják, két szív, ha egyszerre dobban, az mindenestül felforgatja a világod. Csak meg kell találnod azt az embert, akinek a szíve ugyanazt a ritmust diktálja, amelyet a tied is. Szerintem ez nem egészen így van. Tény, hogy amikor rátalálsz arra az illetőre, az életed megváltozik. De nem felbolydul. Sokkal inkább... egyszeriben minden a helyére kerül. Kollár Betti
7. Mielőtt megismertelek, a világom csak egy dolog körül forgott: körülöttem. És én úgy szerettem! De aztán megismertelek, és te átláttál a külcsínen. Megláttál engem, megtanítottál a bizalomra, arra, hogyan engedjünk közel valakit, és azt, hogy mit jelent igazán szerelembe esni. Nem igazán tudom leírni, mennyire is szeretlek, inkább elmondom, miért téged szeretlek. Úgy látod a világot, ahogy senki más, és mindent díjazol, beleértve engem is. Nincs a Földön hozzád hasonló. És ha te is igent fogsz mondani pár perc múlva, akkor a hátralévő életem azzal fogom tölteni, hogy a te szemeiddel lássam a világot, hogy mindent értékeljek, beleértve téged is.
8. Aki szeret, az kilép önmaga belső világából, hogy befogadja a Te fogalmának lényegét. Ez a Te, amely rajtam kívül van, mégis oly közel, segít megérteni, amennyiben meg akarom érteni, és engedem, hogy ki vagyok valójában. Jorge Bucay
9. Amikor vele vagy, minden értelmet nyer. A szíved kalapál, mellette az vagy, aki lenni szeretnél, nem pedig az, aki tényleg vagy. És a gondolat, hogy nélküle éld le az életed, nemcsak kibírhatatlan, hanem elképzelhetetlen.
10. Szerelmes vagy, és azt hiszed, ebből áll az egész világ. Csakhogy a világ nagyobb nálad, és talán szüksége van rád. (...) Nem dobhatod el csak úgy az életed, nem a tiéd. Cassandra Clare