Hasztalan mondogatja magának az ember, hogy mindig harcolnia kellene a hiúsága ellen. Minduntalan meglepődik, mennyire nagyra tartja magát és munkáját, mennyire érzékeny, sőt túl érzékeny a hírnevére. Mindig meghökkent, hogy a lelkemen ejtett legkisebb karcolás is mennyire tud fájni.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embernek mindig újra és újra túl kell tennie magát a mindennapi kis igazságtalanságokon, a kisebb darab kenyéren, a nehezebb munkán, nehogy a miattuk való elkeseredésében a nagy igazságtalanságot szem elől tévessze. Erich Maria Remarque
2. Van valami, ami úgy tud fájni, sebezni és égetni, hogy talán a halál sem tudja feloldani az ilyen gyötrődést: ha egy ember vagy két ember megsebzi bennünk azt a mély önérzetet, mely nélkül nem tudunk többé emberek maradni. Hiúság, mondod. Igen, hiúság... s mégis az emberi élet legmélyebb tartalma ez az önérzet. Márai Sándor
3. Az embernek mindig nehéz lenyelnie a büszkeségét. Mark Lawrence
4. Mindig lehetnek olyanok, akiknek nem tetszik a mondandód. Önmagadhoz, a lelkiismeretedhez legyél hû, ne a külső elvárásokhoz! Sándor Alexandra Valéria
5. Kicsit bántja az ember önérzetét, ha higgadt szavakkal kénytelen ecsetelni kudarcát. Agatha Christie
6. Ha találkozom valakivel, aki túl sokra tartja magát, és szünet nélkül dicsekszik, mindig arra gondolok, hogy az egész valamiféle titkolt kisebbrendûségi érzés ellensúlyozása. Agatha Christie
7. Én sokszor nem félelemből, hanem puszta hiúságból tagadom le az érzéseimet. Hősiesen összeszorítom a fogamat, nehogy be kelljen vallanom, hogy bizonyos embereknek elég hatalma van rajtam ahhoz, hogy megbántsanak.
8. Mindig igazat kell mondani. A hazugság megrontja az embert. Elvész a saját hazug csapdájában. Magának okoz vele olyan lelki konfliktust, ami a testét beteggé teszi. Lelkünk tisztasága boldoggá teszi az embert. Nyertes Zsuzsa
9. Még ha az elevenébe vág is a dolog, akkor is mindig tudatosítania kell magában, hogy mit érez. És mindenkor fel kell mérnie, hogy az tönkreteszi-e. Jo Nesbo
10. Tudod, a világ mindig arra törekszik, hogy a saját képére formáljon téged. Az emberek, a történelem, az események mind, mind hatással vannak rád, és ettől könnyen az az érzésed támadhat, hogy nem tudod, ki vagy. Pedig nem számít, milyennek akar látni a környezeted, ahogy az sem, milyen címkéket aggat rád. Ha hû maradsz önmagadhoz, úgyis lefüleled őket, és nem hagyod, hogy megmérgezzék a lelkedet.