Hiszem azt, hogy nem ismerheti a valódi, mézédes és napillatú gyönyör katarzisát az, aki nem érte még el a "minden mindegy" pokoli közömbösségét.

Kapcsolódó idézetek

1. Én csak azt nem értem, Hogy aki ennyi bájjal ékes, A szerelemre egy csöppet sem éhes! Heltai Jenő
2. Amint csak a szegény ember ismeri a boldogság fogalmát, álmaiból: úgy csak a boldogtalan szerelmes érzi a szerelem igazi ízét. Aszlányi Károly
3. Keresni kellett volna valakit, akit végre igazán szerethetnék, méghozzá baj nélkül, nyûg nélkül? Olyan szeretetről ábrándoztam, amely könnyû és habos, nem terhelő, s oly egyszerûen ömlik át a szívbe, mintha napfény érné, s oly édesen és tisztán csorran, mint a méz. De hát hol van ilyen? Akkor már tudtam én, hogy ilyesmi nem létezik. Füst Milán
4. Ellenállhatatlan igény él az emberekben a katarzisra. Arra a hitre, illúzióra, hogy bármennyi baj és szenvedés van is a világban, végül mégiscsak minden jóra fordul majd, mégiscsak van remény. E nélkül a hit vagy illúzió nélkül nehezebb volna az élet. Hankiss Elemér
5. Azt hittem, tudom, mi a magány, mielőtt rám talált volna. De hát fogalmam sem volt róla. Az ember nem tudhatja, milyen az igazi magány, míg nem tapasztalta meg az ellentétét.
6. Nem ismerhetjük meg az öröm teljességét, amíg át nem éltük a kétségbeesés mélységeit.
7. Az ember igazán csak azt szereti, amit nem ismer. Anatole France
8. Soha nem hittem volna, hogy ilyesmi létezhet - olyan szerelem, amely teljesen magával ragadja az embert. Ami mindent, ami addig fontos volt, jelentéktelenné tesz. Ami az embernek a legmélyebb kétségbeesést és a legnagyobb boldogságot ajándékozza.
9. Az emberek egyszerûen nem tudják, hogy milyen boldogok. Addig, amíg el nem veszik tőlük ezt a boldogságot. Viktor Olegovics Pelevin
10. Amit az ember nem ért, azt csodálja.