Hogy mi volt rég, hogy mi volt igazán az édes Felvázolni már csak nagyapáink meséje képes Az biztos, hogy van, volt, lesz mindig is rossz és szép Valami virágzik, majd elrohad, amit az idő széttép.

Kapcsolódó idézetek

1. Mese, hogy volt egy öreg ember, s egyszer hullt a hó, de az apóka s egy néni azt mondták: mégis, talán mégis! Mégis védik, ami megmaradt, hogy legyen úgy, ahogy az élet kéri, ahogy senki sem érti, legyen, legyen mégis! Lesz valaha egy új világ, mely megérti, mi fájt, mely arról szól, hogy volt két ember, ki ugyanarra várt. Koltay Gergely
2. Régebben úgy gondoltam, sőt hittem benne, hogy egy igaz szerelmünk van, és hogyha keményen küzdünk érte, boldogok leszünk együtt. Ez tetszett nekem, mikor kisebb voltam, de rájöttem, hogy nem így mûködik. Csak a mesékben létezik az örök szerelem.
3. Van olyan szépség, (...) amelyik elhervad - olyan is van, (...) amely idővel még szebb lesz. Virginia Woolf
4. Visszatekintve a múltba, azáltal válik töredezetté az is, ami szép volt, hogy csúnya tények takarják el. Bernhard Schlink
5. Vannak dolgok, mik hiányoznak, érzem, És néha rád gondolok, álmodozom ébren, Hogy milyen jó is volt egykor. Szorít a szívem. Az élet megy tovább, és nekem is tovább kell lépnem.
6. Oly sokféleképpen össze lehet törni egy szívet. A mesék teli vannak szerelemtől összetört szívekkel, pedig igazán csak az töri össze a szívet, ha elvesszük tőle az álmokat - legyenek azok bármilyen álmok. Pearl Sydenstricker Buck
7. Az ember ismételten el-elfelejti, hogy ami egykor jó volt, nem marad mindenkorra és örökre jó. Csak rója régi útjait, melyek hajdan jó felé vezették, baktat rendületlenül, noha már rég rossz irányba görbültek bevált ösvényei. Aztán már csak a legnagyobb áldozatok árán, keserves bajlódás közepette tud beletörődni abba, hogy a régi jó talán már megavult, s immár nem is jó. És így van ezzel kicsiben és nagyban egyaránt. Carl Gustav Jung
8. Az öregedésről, öregségről sok szépet, jót, emberit írtak, költőit is jócskán. Egyszer mindenki találkozik vele, ha eleget élhetett. Elkerülhetetlen, ezért szükségtelen aggályoskodva foglalkozni vele. Minden természetes, ami elkerülhetetlen. Meg kell élni, elviselni. Bár néha nem könnyû!
9. Elmondani valamit, ami szép volt, ami elmúlt s amit eltettünk magunknak későbbre, a hosszú őszre, melegítő tavasznak, világító emlékezésnek. Bozzay Margit
10. Egyszer talán úgy volt, ahogy a régi mesékben áll, a tavasz: "Fény és szerelem és élet". Aki ebben még hisz, az magának hazudik. Rainer Maria Rilke