Hosszabb elszigeteltséget követően még azok is küszködnek, akik megfelelő társas környezetben nőttek fel, hiszen rendszeres gyakorlás híján "társas izmaink" is elsorvadnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha egyedül edzel, nem juthatsz túl sokáig. A tény, hogy van egy riválisod, küzdheti le az akadályokat.
2. Minél nagyobb a fizikai távolság két ember között, annál több időt, energiát és pénzt igényel az együtt töltött idő. A legbensőségesebb barátságok legyőzik ezt az akadályt, ám a legtöbb kapcsolatot már pusztán az erőfeszítések fölemésztik.
3. Sokat vagyunk együtt, mégis elpusztít minket a társas magány. Albert Schweitzer
4. Magányban társat keresünk, mert nem bírjuk sokáig - s ha társunk van, előbb-utóbb újra a magányt, mert a közösséget sem bírjuk ki. Ez a "magánszívünk" szüntelen önellentmondása. Éppúgy mûködik, mint a lélegzés: beszívom: csak magam vagyok - kifújom: és az egésszel vagyok... Így védekezünk a fulladás ellen. Más szóval: így élünk. Müller Péter
5. Miképpen izmaink petyhüdtek lesznek és sorvadásnak indulnak, ha nem használjuk őket, agyunkban is zûrzavar és rendetlenség támad, ha nem foglalkoztatjuk olyasmivel, amit arra érdemesnek tartunk. Selye János
6. Még az igazi szeretetteljes kapcsolatban is szükségük van az embereknek mozgástérre. Adam J. Jackson
7. Hiába erőlködünk, néha még a legjobbak is megvadulnak, és ilyenkor kell valaki, aki szeret és segít feléledni.
8. Amikor megpróbálunk kedvesen viselkedni és beilleszkedni a társadalomba, kénytelenek vagyunk szembenézni az unalommal is, ami ezzel jár.
9. A tétlenség gyengít, a gyakorlás erősít, a túlterhelés árt. Sebastian Kneipp
10. Kifejlesztetted a testedet, most fejleszd ki az elmédet is; izmaid és elméd segítsék, ne gátolják egymást! Radclyffe Hall