Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt, annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá - segíteni kell neki. Hogy miért? Mert csak a testnek van ideje - a léleknek nincs.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember nem lehet fizikailag halhatatlan, erre szolgál a lelkünk. A lélek halhatatlan. Újra meg újra visszatér. Alyson Noel
2. Hogyha a lélek halhatatlan természete fönnáll, S így születésünk percében jut csak be a testbe, Mért nem bírunk emlékezni előbbi korára, S mért nem látjuk semmi nyomát sem múlt idejének? S hogyha a lélek lényege annyira átalakult, hogy Minden múlt esemény emléke kihullt tudatából, Hát a haláltól akkor sem járt messze szerintem, Mert el kell ismernünk azt, hogy előbbeni lénye Elpusztult, és most mint új lény jött a világra. Titus Lucretius Carus
3. Az örök lélek szempontjából nincs olyan, hogy késő. Mert a lélek számára nincs Idő. A megcselekvés a lényeg, mert ez a földi élet oka. Más dimenziókban nincs lehetőség erre a sok csodára, amit emberként megélhetünk, átadhatunk. Csak a fizikai törvények rendjében tudjuk megcselekedni a globális lélek egyetlen feladatát, az elfogadást, a szeretetet. Mert a szeretet nem fogalom, nem érzés, hanem cselekvés. Berente Ági
4. Felvetődik a kérdés hogy minek van testünk egyáltalán, miért nem tudunk lélekként szabadon élni és kommunikálni. Bizonyára tudnánk, de akkor nem lenne mit cselekedni. A test biztosít a léleknek valamit, amit gondoznia és használnia kell.
5. Sokszor a test tartja vissza az embert, a sejtek, amik élni akarnak. Máskor a lélek nem kész.
6. Ami halott, ne lehessen annyival erősebb, mint az élő. Meg kell tanulnunk feledni a múltat, saját életünket élni saját időnkben.
7. Minden pillanatnak el kell múlnia, hogy helyet adjon az új pillanatnak. Így kell neked is elmúlnod, hogy helyet adjál egy új élőlénynek. Nem birtokolhatod az életet, ajándék az számodra, egyik percről a másikra. Minden percnek meg kell halnia, így kell meghalnod neked is, hogy helyet adjál egy új percnek, és új élet, új szeretet-szerelem születhessék.
8. A múlt taníthat, nevelhet, de nem képes életben tartani bennünket. Az élet lényege a változás, és mindig előre kell lépnünk, különben a lélek elfonnyad és elhal.
9. Idővel minden rendbe jön, ha maga az ember hagyja, hogy rendbe jöjjön. De amiként a test sebeinél is fontos a gyógyuláshoz, hogy a beteg meg akarjon gyógyulni, úgy a lélek sebeinél is akarni kell a gyógyulást.
10. Néha a test öregszik meg előbb - néha a lélek. Michel de Montaigne