Igaz, hogy a tudomány olyan, mint a nap, mely mindenkinek világít egyaránt. De a nap ingyen áldás mindenkire - míg a tudomány fáradság jutalma.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány olyan, mint a fák sorsa tavaszkor: Mind kivirágzik, s csak nyárra gyümölcse vagyon. Vitkovics Mihály
2. A tudomány eredendően se nem jó, se nem rossz. A tudomány egy lehetőség, amit az ember a saját céljaira használhat. Glenn T. Seaborg
3. A tudomány olyan, mint a szex. Mindkettő nélkülözhetetlen az emberiség túléléséhez, noha ez nem mindig tudatosul bennünk, amikor örömmel csináljuk. Grüner György
4. Sokan szeretik úgy elképzelni, hogy a tudomány az valami vallásos áhítatban készül, és csupa okos ember töri magát, hogy nagy felfedezéseket tegyen együttmûködve a többiekkel, ez ugye szép, de nem igaz. A tudomány világa éppen olyan, mint az összes többi. Csányi Vilmos
5. A nap az egyetlen igazság, az mindenkiért lángol az égen, szegénynek és gazdagnak ugyanazzal a mozdulattal adja pompáját, fényét, melegét, minden életnek forrását. Émile Zola
6. Minden tudomány csak valamilyen értelmetlen kíváncsiság kielégítése lenne, ha nem arra törekedne, hogy az emberi személyiség létezésének értékét emelje. A tudományok igazi értéke úgy derül ki, ha megfogalmazzák azt is, hogy mit jelentenek eredményeik az ember vonatkozásában. Rudolf Steiner
7. A tudomány is olyan, mint minden más dolog, amit egyáltalán érdemes csinálni: ha már csináljuk, csináljuk komolyan. Életre-halálra. Mérő László
8. A tudomány nem a végső igazságok sziklaszilárd gyûjteménye, hanem az emberiség pillanatnyi legjobb tudása, ami napról napra változik. Rózsa Lajos
9. A tudomány építkező jellegû, még aki Nobel-díjat kap, arról sem állíthatjuk, hogy az száz százalékban az ő érdeme. Felfedezését, elméletét bizonyosan mások munkájára is építette. Vizi Elek Szilveszter
10. "A tudomány hatalom." Sőt: a tudás boldogság, mert akinek széleskörû és mélységes tudása van, az megkülönbözteti az igazi célt a hamistól, a magas rendû dolgot az alacsonytól. Aki megismeri az emberi haladás útján született gondolatokat és cselekedeteket, mintegy érzi az emberiség szívverését az évszázadokon keresztül. És aki ezen ütőérlüktetésből nem érzi ki az ég felé törekvés vágyát, az előtt az élet összhangja örökös sötétségbe van temetve. Helen Keller