- Ilyen vagyok. - Hogyan lettél ilyen? - Hogyan lesz bárki is olyan, amilyen? Elég nehéz megmondani. Miért van az, hogy egyesek szeretik a sajtot, mások utálják?

Kapcsolódó idézetek

1. - Én milyen vagyok? - Jó kérdés... hmm, szerintem te egy hagymára hasonlítasz. (...) Azért emlékeztetsz hagymára, mert neked is sok réteged van, és ahogy múlnak az évek, mindig lehámozódik egy. Szerintem sokkal több minden van benned, mint azt az emberek gondolnák. Cecelia Ahern
2. Te olyan vagy, amilyen, és annak örülsz, ha éppen így fogadnak el. Nos, mások is ugyanennek örülnek. Pedig milyen különbözőek vagyunk, mégis ugyanarra vágyunk: hogy azok lehessünk, akik szeretnénk, szabadon, anélkül, hogy mások kritizálnának vagy elítélnének. Arató Mónika
3. Van, aki szeret, van, aki utál, attól függ, mit akarnak látni benned. Légy önmagad, csak így tudhatod meg, ki kedveli azt, aki valójában vagy! Hosszú Katinka
4. Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Egyetlen kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van és ha ilyen marad, kell-e nekem? Popper Péter
5. - Állandóan azt hajtod, hogy nem szeretem a gyermekemet. - Szereted, nem mondom, de ahogy neked jó. Olyannak szeresd, amilyen! Ez a nehéz.
6. Ilyen ember vagyok - mert ilyenné tettem magam. Ha másmilyen ember akarok lenni - olyanná kell tennem magam. Müller Péter
7. Amilyen a kérdés, olyan a felelet.
8. Nem szerethet minket mindenki. Nem akarja mindenki a legjobbat nekünk. És nem mindenki ismeri a mi igazságunkat. Ha az emberek utálni akarnak minket, sokkal egyszerûbb, ha hagyjuk nekik. Tudod, jobb, ha azért utálnak, ami vagy, mint ha azért szeretnének, ami nem vagy. Kimerítő annak lenni, ami nem vagy. Matt Haig
9. - Szerethet az ember olyasvalakit, akitől fél? – kérdeztem. - Félhetsz olyasvalakitől, akit szeretsz – válaszolta. Monika Feth
10. - Olyan furcsa, hogy két ember, akik szerették, a végén meggyûlölik egymást. Hogy lehetséges? - Az a kérdés, miért hagyják, hogy így legyen? Mindenki raktározza az érzéseit, megbánást, haragot, dühöt. Legtöbben kiengedik néha, hogy ne nyomja úgy a lelküket. Így megbirkózhatnak vele.