Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Intenzívebben kell élni, minden most kell és azonnal. Nem fizetünk több nyugdíj-előtakarékosságot, amikor azt mutatja az orvosi szakvélemény, hogy közel az idő, telefonos applikációnk megmutatja, hol bulizik együtt a többi utolsó éves koronás. Aztán lesz, ami lesz. Négy nap múlva rezignáltan konstatáljuk, hogy vesztettünk, és megveregetjük saját vállunkat, hogy helyesen döntöttünk, amikor nem a nyugdíjas évekre koncentráltunk, nem azt mondogattunk, hogy majd, ha a gyerekek kirepültek, meg majd, ha több időnk lesz, meg majd, meg majd, hanem belecsaptunk a lecsóba, és kipréseltük az életből még időben, amit lehet.

👨 Férfiak 💑 Kapcsolatok
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Életünkből mennyit élünk a jelenben? Mennyit vagyunk izgatottak vagy aggódunk a jövő miatt, sajnáljuk vagy gyászoljuk a múltat? Úgy reagálunk az idő miatti aggodalomra, hogy igyekszünk elérni dolgokat, mielőtt késő lenne. Pénzt szerezni, javítani a státusunkat, megházasodni, gyereket nemzeni, előléptetést kivívni, még több pénzt szerezni, és így tovább örökre. Vagyis éppen hogy nem örökre. Ha örökre lenne, nem beszélgetnénk erről. De tudjuk, hogy ha az életünket dolgok utáni hajszává változtatjuk, azzal csak megrövidítjük. Nem évekkel, nem magát az időt, csak az idő érzetét. Képzeljük el, hogy a rendelkezésre álló időnket palackba zárnák, mint a bort, és átnyújtanák nekünk. Hogyan osztanánk be a nedût? Lassan kortyolgatnánk, kiélvezve a zamatát, vagy felhajtanánk? Matt Haig
  2. Sok mindent elrontunk akaratunkon kívül. Sietünk, éljük az életünket, nincs időnk megállni és segíteni, ha az túl sok erőt és kitartást kívánna tőlünk. Azt mondogatjuk magunknak: majd... amíg aztán... egyszer rádöbbenünk, hogy nem maradt több helyrehozni való, túl késő.
  3. Az orvosok a túlélési hányadot tudják emlegetni. Hogy egy év meg két év, mintha csak ez számítana. De mi értelme van így túlélni akkor, ha túl beteg vagyok ahhoz, hogy dolgozzak, hogy rendes kaját egyek, vagy hogy szerelmeskedjek. Amennyi idő még hátravan, azt a saját házamban akarom tölteni, a saját ágyamban akarok aludni. Nem akarom, hogy napi 3 tucat tablettát tömjenek belém, hogy kihulljon a hajam és hogy még az ágyban felüléshez is gyenge legyek. Nem akarom az émelygést, amitől mozdulni sem lehet (...), én meg közben csak egy haldokló roncs volnék, akit gépek tartanak életben. Csak hogy húzzuk az időt? Nem, nem! Ti is csak úgy emlékeznétek rám. Ez a legrosszabb benne.
  4. Az orvosok sokat gondolnak a jövőre, tervezgetik és dolgoznak érte, de egy ponton rá kell jönnünk, hogy az életünk a jelenben zajlik. Nem az orvosi után, nem a rezidens évek után, hanem most. Itt és most. Egy perc alatt lemaradhatsz róla.
  5. Élvezni akarom az életet. Ki akarom maxolni. Az utolsó fillért is el akarom költeni. Nem akarok még egy napot elpazarolni egy olyan életre, amit nem élvezek. Arra fölösleges várni, hogy a dolgok jobbra forduljanak. Semmi sem lesz jobb. A világ most ilyen. Jens Liljestrand
  6. Csak egyetlen életünk van. Mindössze egy. Én pedig nem vagyok hajlandó ezt a kicseszett másodpercet sem olyan dologgal tölteni, amihez nincs kedvem. Nem akarok majd idős koromban visszanézni, és rádöbbenni arra, hogy volt ugyan egy életem, de elfelejtettem valóban élni.
  7. Elbizonytalanodni tulajdonképpen jó, mert az ember rájön, hogy mégsem áll olyan stabil lábon, mint gondolta, és elkezdi keresni a kapaszkodókat. (...) Azok az emberek, akik bebetonozva csücsülnek a munkahelyükön, minden klappol az életükben és mindenük megvan, csak élni szoktak elfelejteni. Én inkább az életre szavazok, még akkor is, ha néha elbizonytalanodással jár. Robert Pattinson
  8. Ami életünkből mögöttünk van, az már a halál kezébe került. (...) Markolj meg minden órát. Tedd rá kezed a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól. Míg késlekedünk, elfut az élet. (...) Késő a takarékosság, ha már a hordó fenekén járunk. Lucius Annaeus Seneca
  9. Ami életünkből mögöttünk van, az már a halál kezébe került. (...) Markolj meg minden órát. Tedd rá kezed a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól. Míg késlekedünk, elfut az élet. (...) Késő a takarékosság, ha már a hordó fenekén járunk. Lucius Annaeus Seneca
  10. Az időt átélni kell, nem pedig megspórolni, mert előbb-utóbb kiderül, hogy a lét inflációja amúgy is felfalja a megspórolt időt. Krzysztof Varga
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat