Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyû mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyû, mit a medvék lenéznek.

Kapcsolódó idézetek

1. Veled a szív mindenkor megtalálja a boldogsághoz szükséges dolgokat. - Könnyû annak... De ne tudd meg, mily nehéz, keserû nekem, ha nem te vagy a méz.
2. Bár az indokolt és valódi fájdalom nem múlik el egy csapásra, amennyiben ismerőseinkkel beszélünk róla, a folyamat maga mégis enyhítőleg hat a rosszkedv bizonyos fajtájára. Ezek közül az egyik (...) - az a fajta bántalom, amely a folyóhoz hasonlóan sekélyebbé válik, ha szélesítjük a medrét. Thomas Hardy
3. Ha azt gondolod, hogy valami nehéz, akkor az nehéz. Ha azt gondolod, hogy valami könnyû, akkor az könnyû. Ha azt gondolod, hogy valami nem könnyû, de nem is nehéz, akkor az nem könnyû és nem is nehéz. De akkor milyen valójában? Menj, igyál egy kis vizet, és azután rögtön rájössz, hogy a víz milyen, forró vagy hideg. Ne hozz létre nehezet vagy könnyût! Ne hozz létre semmit! Amikor csinálsz valamit, csak csináld!
4. Csak ami könnyû, játszi vagy hazug, Gyors röpkeszárnyú szóra az talál, A nagy érzés néma, mint a halál, És súlyos, mint a rög, mely ránkborul. Várnai Zseni
5. Az irigységet sokan valami keserû, zöld, mérgező dolognak írják le. Megalapozatlan, savas, és a rosszindulat fûti. R. F. Kuang
6. Annyiféle a szomorúság, ahány órája van az életünknek. És valószínûleg még annál is több. És mindegy, hogy tudod-e, honnét jön ez vagy az a szomorúság. Hozzátartozik az életünkhöz. Ha engem kérdezel, szerintem még az állatok is szomorúak. És talán a fák is. Csak a kövek nem. Azok csak feküsznek, és nem csinálnak semmit. De ki vágyna erre? Robert Seethaler
7. Mint a folyó, olyan a szenvedély; csobog, ha sekély, de hallgat, ha mély.
8. Amikor közelálló ver, még nem is olyan sértő; de ha idegen, ez aztán fájdalmas. Rokonkéz könnyû! Makszim Gorkij
9. Olyan könnyû ítélkezni. Olyan könnyû azt kérdezni, hogy egy ilyen értelemmel megáldott ember miért választja a rossz utat. De fogalmunk sincs, milyen mélyen megronthatja a személyiséget a szenvedés.
10. Ha az ember szívét összehasonlítod a tengerrel, akkor a víz lenne a mozdulatlan. Ha jellemezném a hullámokat, amelyek a felszínt verdesik, azok képviselnék az élvezetet, vagy még inkább a haragot. Nem. Ezek a szavak túl sekélyesek a tengernek. Ha tudni szeretnéd, mi van a tenger mélyén, nyisd ki a szemed a mozdulatlanság belsejében, és haladj folyamatos rúgásokkal a tengerfenék felé. Amit tudni akarsz, hogy milyen személy is vagy valójában, még ha a mélység végeláthatatlan is...