Jöjj Magad, jöjj, s alkoss új világot, Óh, te tövis-koronás Király! Áldott a szív, sírjáiglan áldott. Hol jó lelked hû szállást talál. Te mosod meg tiszta hófehérre Bûn szennyétől a szegény szívet. Tévelygőnek Te mutatsz az égre, S meggyógyítod, ki Hozzád siet.

Kapcsolódó idézetek

1. Isten segíts! királyok istene! Emeld fel hozzád a király szivét, Értelme légyen mint napod szeme, Hogy végig lássa roppant helyzetét, Hogy aki fényben milliók felett van, Legyen dicsőbb erényben, hatalomban. Vörösmarty Mihály
2. Gyere, hajolj fölém, fogd ki a lélekből a testet, vedd magadhoz azt, ami belőlem állat vagy ember. Hadd mozduljon el a szép fogoly, hadd keressen új cellát magának a szívedben. Háy János
3. Jöjj, Óh Jézus! Porba hullva kérünk! Jöjj s gyógyíts, mert a világ beteg; Hogyha nem Te vagy a mi vezérünk, Elfogy a hit és a szeretet.
4. Halál! irgalmas, halvány, csendes angyal! Halk szárnycsapással, óh, keresd fel őt. Érintsed hûvös csendesítő ajkkal A forró, lázas, egykor büszke főt. Szelíd karod a roskadót ölelje. S ha már e földön nyugtát nem lelé: Bilincsét összetörve égő lelke Hadd szálljon áldóbb, szebb világ felé.
5. Szeresd a gyermeket, öleld szivedre őt, Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt, Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: S mig te a gyermekek könnyét törölgeted, Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeid! Móra Ferenc
6. Hûtlen szívem vezesd immár jóra, harcos eszem csábítsd nyugovóra, add, hogy a bûnt többé ne keressem, add, Uram, hogy mindig őt szeressem. Berczeli Anzelm Károly
7. Szent ünnep van, gyújtsd a lángot, Dúdolj boldog dallamot, kívánj szívből szép világot, Kívánj békés holnapot, lásd a mosolyokon át a gyönyörû csodát, A szívek fénylő angyalát, égen földön várnak ránk.
8. Atyám, tárd ki karod, Ragadd meg életem. Nyisd fel szemem, Hadd lássam fényedet. Tölts be Kiapadhatatlan szereteteddel, Készíts nekem helyet Ott fenn a mennyekben.
9. Gyúlj ki, égi szikra lángja, szent öröm, te drága, szép! Bûvkörödbe, ég leánya, ittas szívünk vágyva lép. Újra fonjuk szent kötésed, mit szokásunk szétszabott, egy-testvér lesz minden ember, hol te szárnyad nyugtatod. Friedrich Schiller
10. A lombok már nem rejtik el, Ha szeretettel érkezel, Ez áldott hely, szebb nem is kell. Emelt fővel emeld a súlyt, Az adjon erőt, hogy várnak, És építs tetőt és építs jövőt, Egy új élet indul, Van esély, hogy veszély les rád. Ákos