Jöjj, Óh Jézus! Porba hullva kérünk! Jöjj s gyógyíts, mert a világ beteg; Hogyha nem Te vagy a mi vezérünk, Elfogy a hit és a szeretet.

Kapcsolódó idézetek

1. Óh Istenem, segíts rajtunk, Nyújts vigaszt a szenvedőknek! Tartsd a gonoszt távol tőlünk, Bocsáss meg a vétkezőknek!
2. Ó, Jézus, a bukóra nézz, térítsen meg tekinteted. Ha ránk tekintesz, hull a bûn s elmossa könny a vétkeket. Szent Ambrus
3. Jöjj Magad, jöjj, s alkoss új világot, Óh, te tövis-koronás Király! Áldott a szív, sírjáiglan áldott. Hol jó lelked hû szállást talál. Te mosod meg tiszta hófehérre Bûn szennyétől a szegény szívet. Tévelygőnek Te mutatsz az égre, S meggyógyítod, ki Hozzád siet.
4. Istenem, kérlek, add, hogy elviseljem a testemet s lelkemet érő kínokat, és ne gyûlöljem meg azokat, akik mindezeket okozzák! Töltsd meg szívem szeretettel és békével, bármi várjon is rám! A. O. Esther
5. Isten, óh keresztény Isten! határozz helyettem! Ne akaratom pörgesse szédült léptemet, vad csillagokban rendelt sorsomért ne vélem számolj! Jó és Rossz úgy összekuszált már - felelhet-e Néked a bódult pille vakító ege alatt? Bár volnék oktalan porszem, számolatlan parány a Sokban, mit vak erő kénye dobál: vak és céltalan erő! de tán mégis beláthatatlan akaratod szerint! óh irgalmazz nékem! s vedd le roskadó lelkemről a felelős akaratot... Török Sophie
6. Atyám, tárd ki karod, Ragadd meg életem. Nyisd fel szemem, Hadd lássam fényedet. Tölts be Kiapadhatatlan szereteteddel, Készíts nekem helyet Ott fenn a mennyekben.
7. Csak sötétség jut a fél világnak, S orvosság sincs a csalódásra, S nagyobb az árnyék, mint a fény. Hallgass, mert valaki kér! LGT
8. Kelj föl, uram Isten: emeld föl kezedet! Tereád van hagyva a szegény! Te légy segítője az árváknak..., hogy ne kegyetlenkedjék többé a földből való ember! Gárdonyi Géza
9. Ha már miénk a gyötrelem, S még gyöngeség rendeltetett, Erőt adj hozzá, Istenem, Hogy ne mutassuk senkinek! Fernando Pessoa
10. Amikor tetszik, hogy próbára vess, Mikor mindent kegyetlen köd fedez, Amikor lelkünk elszürkül a portul, Amikor minden visszájára fordul, És megfakul a földi szeretet, És úgy állunk a Minden közepett Egyesegyedül, s már-már görnyedünk: Kegyelmes Isten, angyalt küldj nekünk! Sík Sándor