Keresitek az igazit. Mámoros érzelmekben akartok fürdeni. A szerelem viszont újra és újra elmúlik. A szeretetet meg senki sem értékeli, csak karácsonykor hallunk róla nagy eposzokat.

Kapcsolódó idézetek

1. - Vágyom egy mesés karácsonyra. - Olyan nincs (...). Nőj már fel. Karácsonykor minden ember csupa stressz. Isznak, összevesznek a rokonaikkal, míg végül kiderül, hogy mindig is utálták egymást. Túl romantikus vagy. M. C. Beaton
2. A szerelem elmúlik. Egyedül az elejének van bármi értelme. Az az igazi csoda benne. Amikor az összes dalról ő jut eszedbe, amikor vacsoráztok, és be nem áll a szád, mert folyton csak mesélnél neki, és közben vigyorogsz, mint egy hülye.
3. Azt akarjátok, hogy mindenki elhiggye: ti vagytok a tökéletes pár, akiket egymásnak teremtettek. (...) Igazából fogalmatok sincs, hogy milyen érzés, amikor valaki találkozik az igazival, ugye? Hogy milyen, amikor az egész világ elolvad, és úgy érzed, mintha egy cunami söpört volna el. És a világon senki más nem létezik, csak te és az a férfi.
4. Te vigaszt keresel. De vigasz az nincsen: Mit vigasznak hívnak, az feledés csupán; Az igaz fájdalom nem szûnik meg sosem. Jovan Ducic
5. Bájos elképzelés, hogy csak egy igaz szerelem létezik, és utána senki sem lesz hozzá fogható, ám a valósága kellőképpen rémisztő. Az utána következő magányos évek. Létezni, miután elveszítetted életed értelmét. Matt Haig
6. Talán a sok ünnepi ének, vers és mese után a karácsony valójában nem is több ennél - csak az emberiség kutat valami ismerős után. Richard Paul Evans
7. Az ember igyekszik csak a szép karácsonyokra emlékezni. A karácsony összeforrott a béke és a szeretet ünnepével, s elsiklanak a szomorú karácsonyok. Kikopnak az ember emlékezetéből. Vizi Elek Szilveszter
8. Mindenki az igazit keresi, az egyetlent, akivel boldogan élhet, amíg meg nem hal. De a világ nem ilyen egyszerû. A szerelem sokkal nagyobb ajándék, mint amennyit felfogunk belőle.
9. Az emberek - hidd el - csak szeretni akarnak valakit. Mindenkiben van egy nagy-nagy adag szeretet, mely nem találja helyét. Kosztolányi Dezső
10. A szerelemben mindenki saját elveszett felét keresi. Így aztán többé-kevésbé minden szerelmes elszomorodik, amikor szerelmének tárgyára gondol. Mintha nosztalgiával telve olyan kedves szobába lépne be ismét, amit már régen elhagyott. Murakami Haruki