Kérlek, ne kelljen még mennem! Ne kelljen még itt hagynom őt! Kérlek... Istenem, hadd maradjak még vele, hadd szeressem még egy kicsit! Ígérem, nem fogok elpazarolni egyetlen pillanatot sem! Ölelni fogom, nem engedem el.

Kapcsolódó idézetek

1. Még szeretlek, nélküled nem tudok élni, A karodba bújva a csókodat kérni. Örökkön-örökké csak veled lenni, A szabad utat járni és bármit megtenni.
2. Szoríts magadhoz még, most mennem kell, minden könnycseppem kér, hogy engedj el. Ez a pillanat üldöz, s fogva tart, ez végtelen harc. Csak egy pillanat kell, hogy érezzem, csak egy érintés még, hát fogd a kezem. Kérlek, töröld le most a könnyeidet, szeress, míg lehet.
3. Ha véletlenek nincsenek, mondd, hogy lehetsz most újra velem? Úgy engedtél el, hogy közben végig fogtad még a kezem. Hát úgy ölelj, hogy higgyem el, egy másik élet jön ezután, És nyoma soha ne legyen, hogy veszni hagytál hajdanán! Zséda
4. Nem kényszeríthetlek arra, hogy szeress. Nem kényszeríthetlek, hogy velem legyél. Csak próbálhatok neked mindent megadni, ami én vagyok, és remélem, hogy ez elég ahhoz, hogy itt maradj velem.
5. Azt akarom, hogy rámszorulj, Azt akarom, hogy sírj utánam, Azt akarom, ne menj tovább, Azt akarom, maradj meg nálam, Ignotus
6. Szeretlek! Légy szívvel szívemhez kedves. S jaj, ne taszíts el, nem teheted, hogy lerázd válladról szegény fejemet. Szerelem hite kell, szerelmes szeretet, az kell e főnek. Anyámtól kenyeret kérhettem így, ahogy most tőled kérem: ne hagyd el jövendőmet. Páskándi Géza
7. Meg akarlak tartani, hozzád akarok tartozni. Utadat akarom állni, el ne mehess. Azt akarom, hogy erőtlen legyél, kiszolgáltatott, magatehetetlen. Hogy csak én kelthesselek életre. (...) Hogy mindig csak belőlem lélegezhess... Szilvási Lajos
8. Menj el, de ne búcsúzz el, a búcsúzást gyûlölöm, Velem leszel addig, amíg illatod a bőrömön, Mást úgysem hagysz itt nálam, és mást te sem viszel el, Csak egy mohó érintést szikrázó testeden. Piramis
9. Csókom ne kérd, elvárni nem szabad, Vagy lesz, vagy nem, hogy múlik napra nap, Azt akarom, hogy én akarjalak!
10. Még meg sem köszöntem neked (...). Köszönöm, hogy megadtál nekem mindent, amire vágytam, szerelmet, ami felemészt, és szenvedélyt, kalandot. Nincs semmi más, amit úgy akarnék, mint hogy ez örökké tartson. De nem lehet. Most láthatlak utoljára, búcsút kell vennünk, szeretlek, de el kell engedjelek.