Két típusú tudós van: van, aki gyakran megfigyel, anélkül, hogy tapasztalatait leírná; van, aki ír megfigyelés és tapasztalat nélkül. Nem szabad az egyiket túlságosan kiemelni, viszont a másik értékét sem lehet csökkenteni. Egy harmadik típus sokkal rosszabb, aki rosszul figyel meg.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudósok tanítása annyiféle, a hány a tudomány és a hány maga a tudós, az egyik a részletekbe mélyed, a másik inkább általános tételekkel foglalkozik, az egyik szaval, a másik diktál, az egyik kísérletez, a másik dedukál, egy mintára szabni valamennyit lehetetlen és nem is szabad, mert értéket e tanításnak épen annak egyéni jellege ad. Eötvös Loránd
2. Egy tudósnak megvan a saját elképzelése a világról, vannak olyan meggyőződései, amiket nem tud bizonyítani. Egy jó tudós ilyenkor úgy fogalmaz, hogy "nézd, szerintem ez így van, de nem tudom minden kétséget kizáróan igazolni".
3. A jó tudós ismérve szerintem az, hogy szeretné alaposan megérteni azt, amit kutat. Nem elégedett addig, amíg rá nem jön valamire. Az olyan kutató viszont, aki nem áll a hivatása csúcsán, elismerést igyekszik kiváltani a cikkeivel.
4. Háromféle kérdés van. Van a tudható; a nem tudható, de érdekes; és a nem tudható, de nem is érdekes - na, az a rossz kérdés. Ami nem tudható, de érdekes, az utánajárásra, gondolkodásra késztet, az jó.
5. Amikor a tudós nem ismeri a választ a kérdésére, akkor tudatlan. Ha már megsejti, hogy mi lehet az eredmény, olyankor bizonytalan. És amikor már teljesen, sőt fenemód biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor is van benne némi kétely. Richard Feynman
6. Lehetséges persze, hogy valaki egyszerre tudós és hívő ember, de úgy vélem, hogy a szó legmélyebb értelmében vett tudós nem lehet ilyen. Peter Atkins
7. A tudósnak és az újságírónak más a feladata. Az újságírónak híreket kell közölnie. A tudósnak viszont meg kell próbálnia, legjobb tudása szerint, analizálni a valóságot. A valóság bonyolult, az analízis fáradságos. A legfontosabb fejleményeket ritkán lehet hírként közölni. Amíg hírnek számítanak, gyakran nagyon ingatag lábakon állnak. Mire nagyobb bizonyossággal vállalhatók, a hírértékük már elenyészett. A tudás növekedése organikus folyamat, türelmes építkezés, lépésről lépésre, évről évre, kutatótól kutatóig halad előre. A nagy és fontos "hírek" jelentőségét néha csak évekkel később értjük meg. Egyes esetekben évtizedek is eltelhetnek, mielőtt egy információ tudássá változik. Georg Klein
8. Kétféle zseni létezik. Az egyik pont olyan, mint bárki más, csak borzasztóan intelligens és pontosan tudja, mit miért tesz. A másik típusba tartozókat azonban csak messziről tudjuk csodálni; a mi agyunk egészen más srófra jár.
9. Kétféle ember van: az, aki szabad, kíváncsi, mozog, néz és figyel, és az, aki nem mozdul, merev, és gyanakodva nézi a mozgót. Lángh Júlia
10. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman