Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Kétféle ember van ezen a világon, (...) az egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjáfaraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag.

Wass Albert
🔮 Jövőkép 🎖️ Katonatiszt
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Kétféle ember van a világon (...). Van, aki adja, és van, aki kapja. Guillermo del Toro
  2. Két erő mûködik az emberek között: a kard és eszme, a kard kívülről hat, ott tör és törik, - az eszme bensőleg él és halhatatlan, mint az ész maga. Andrássy István
  3. Kétféle ember van: az, aki kihasználja az alkalmat, és az, aki megteremti. The Witcher c. videojáték
  4. Az emberiség hosszas és nehéz munkája után kétféle örökség van: anyagi és értelmi. Az első elfogyasztható s megsemmisíthető, a másik csak fogyasztás által nő.
  5. Csak két hatalom létezik a világon: a kard és a szellem. Hosszú távon azonban a szellem mindig meghódítja a kardot. Bonaparte Napoleon
  6. Kétféle ember létezik a világon, barátom: vannak, akiknek meg van töltve a fegyverük, és vannak, akik ásnak. Te ásol.
  7. Kétféle ember van a világon: Az egyik megtölti a poharadat, a másik kiissza. Joe Navarro
  8. Ember, a világ két kezedtől sír, egyikkel a kerted ásod, másikkal a sírt. A másik, tudod, bőven várhat rád, építsd a kertet hát tovább, s közben a Mindent jól vigyázd! Révész Sándor
  9. Kétféle lény létezik: a gyarló és a tévedhetetlen. Az anyagi világban minden lény gyarló, a lelki világban pedig mindenki tévedhetetlen. Bhagavad-gíta
  10. A világ majdnem kizárólag két (...) fajta emberből áll (...); először olyanokból, kik okosabbaknak tartják magukat, mint amilyenek, s azért elhamarkodva ítélnek, s nem bírnak elég türelemmel, hogy rendszeresen gondolkodhassanak; ezek, ha egyszer eszükbe jutna kételkedéssel illetni az elfogadott alapelveket, s letérni a közönséges útról, sohasem maradhatnának azon az ösvényen, melyen egyenesebben juthatunk előre, s egész életükön át eltévedve bolyonganának; azután olyanokból, kikben elég ész és szerénység van, hogy átlássák, hogy ők kevésbé képesek az igazságnak a tévedéstől való megkülönböztetésére, mint mások, kiktől tanulhatnak; ezeknek azután be is kell érniök avval, hogy inkább e mások véleményeit követik, mintsem hogy maguk jobbakat keressenek. René Descartes
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat