Kezdetben tán nem is hevültünk S mégis: Szép, ócska, vágykódó, jó szivek, Be nagyon közelbe kerültünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Lehet veszekedni, de attól még összetartunk. Szorosan, szorosan, szorosan összetartunk. Fredrik Backman
2. Lépések közelednek felénk, valaki belép az életünkbe, s mi még csak nem is sejtjük, mit rejteget az iszákjában, jót-e vagy rosszat. Arthur Conan Doyle
3. Úgy van talán: szép a világ s jó, Mi vagyunk satnyák, betegek, Jégfagyos csókokban fogantunk S a fagy a lelkünk vette meg. Ady Endre
4. Jó hírben áll, csinos és kellemes, De énnekem ugyan nem kellene. William Shakespeare
5. Olyan érzés volt, mint a régi szép időkben, de közénk állt és elválasztott minket egy nagy kupac, a kimondatlan minden, amit magunk közé, a szőnyeg alá söpörtünk, s olyan magasra tornyosult, hogy már szinte az arcát nem láttam tőle. Cecelia Ahern
6. Míg nincsen meg, mire vágyunk, kellemesebbnek Látjuk a meglévőnél, hozzájutva megint csak Mást kívánunk, életszomjunk egyre sanyargat. Titus Lucretius Carus
7. A szép dolgok nem feltétlenül járnak kedves emberekkel.
8. Csodálatos, talányos dolog a szerelem. Ma láttuk egymást először; egyetlen szó, egyetlen pillantás nem árulta el eddig kölcsönös vonzalmunkat, s a nyugtalanságnak ebben az órájában kezeink mégis önkéntelenül egymást keresték. Arthur Conan Doyle
9. Egy jó élet: nemesedik, ne feledd! Egy rossz élet romlik, vacak marad. Nem akar "megszépülni", nem bontja ki magából, amit hozott. Igazán jó pillanatainkban érezzük, hogy szépülünk. Müller Péter
10. Nem, nem is szerelmesek, de valami olyasmi volt ez, ami összetéveszthető volt a szerelemmel, ha az ember nem rendelkezett még viszonyítási ponttal ezen a téren: egy olyan érzés, amelyben a barátság, a csodálat és a gyengédség határai összemosódtak; az eddig magunkban fogadott és rendezetlenül visszatükrözött érzések véglete volt ez.