Ugrás a tartalomra
Kezdjetek el élni, hogy ne kelljen félni
Az utolsó órában, mikor már megbántam,
Ezerszer megbántam, oly sokáig vártam,
Hogy elmúlt az élet.
Kezdjetek el élni!
Kapcsolódó idézetek
-
Nemrég (...) néztem az utcán az embereket, akik lehajtott fejjel, unottan siettek a dolgukra. A legszívesebben rájuk kiabáltam volna: éljetek már, de úgy igazán! Akkor nem tettem, de most bepótolom... ne gondolkozz túl sokat! Menj és cselekedj! Használd ki az életet!
Hozleiter Fanny
-
Élj úgy, mintha az utolsó nap ez lenne,
élj úgy, mintha a Nap többet fel nem kelne.
Élj úgy, hogy azt mondhasd, nem bánom,
élj úgy, ahogy te szeretnél ezen a világon!
-
A múlt már elmúlt, és nem hozhatod vissza. Az életet most kell élni, ha élni akar az ember.
-
Az élet túl rövid ahhoz, hogy sajnálkozással töltsem. Ami volt, elmúlt és tanulom elengedni.
Csak egy életünk van, hát hozzuk ki belőle a legjobbat!
-
Az élet véget ér valamikor. Amíg az utolsó napunk elérkezik. Csináld azt, amit akarsz!
Genki Kawamura
-
Néha éld, hogy forog a világ,
És ne nyalj talpakat szép szavakért,
Légy halhatatlan, hagyj nyomot a földön,
S érj célba, de csak magadért,
Tudd, ki vagy, sajnáld, aki bánt, mert nem ez az érdem,
Én éltem és most rajtad a sor, hogy élj s ne félj.
Alvin és a mókusok
-
Bánom, nem bánom, mástól nem várom,
Tőled sem várom el.
Tettem, megtettem, éltem, ha élhettem,
Többet nem értem el.
Félek, nem félek, mást már nem kérek:
A végét ne rontsam el.
Adtam, nem kellett, kértem, nem tellett,
Menj Isten "hírivel"!
Ismerős Arcok
-
Fáradt vagyok. Belefáradtam a próbálkozásba. Belefáradtam a falakba. Belefáradtam a hazugságokba. A félelembe. A halálba. Olyan fáradt vagyok.
-
Arra kell törekednünk, hogy éljünk. Némelyek akkor kezdenek élni, midőn meg kell szûnniük. Némelyek előbb szûntek meg élni, mint élni kezdtek.
Lucius Annaeus Seneca
-
Csak egyetlen életünk van. Mindössze egy. Én pedig nem vagyok hajlandó ezt a kicseszett másodpercet sem olyan dologgal tölteni, amihez nincs kedvem. Nem akarok majd idős koromban visszanézni, és rádöbbenni arra, hogy volt ugyan egy életem, de elfelejtettem valóban élni.