Közeli rokonaink, a gorillák, az orangutánok, a csimpánzok és a gibbonok mindig is nagyon jól elvoltak úgy, hogy csak nyers növényeket ettek, míg mi nemcsak hogy meleg ételeket készítünk, de mára, alig kétszáz év alatt, szinte teljesen elpusztítottuk ennek az egykor egészséges bolygónak a létfenntartó rendszerét - főleg azzal, hogy termodinamikai dáridót rendeztünk az ásványi energiahordozókkal.

Kapcsolódó idézetek

1. A körülöttünk kavargó GM-viták közepette nem árt belegondolnunk abba, hogy valójában már évezredek óta eszünk genetikailag módosított élelmiszereket. Mind háziasított állataink, amelyek a húst szolgáltatják számunkra, mind termesztett növényeink, amelyekből gabona-, gyümölcs- és zöldségszükségletünket fedezzük, már rég eltávolodtak vadon élő őseiktől. James Watson
2. Mi, emberek evolúciósan alkalmazkodtunk a húsfogyasztáshoz. Időnként nagyon sok húst ettünk. Õseink annyira szerették, hogy Afrikán és Dél-Ázsián kívül gyakorlatilag mindenhol sikerült kiirtaniuk minden nagyobb állatfajt. Valaha rengeteg nagy testû állat élt Európában - mamutok, gyapjas orrszarvúk, őstulkok, óriásszarvasok -, de mi mindet megettük. Nicklas Brendborg
3. Néhány százezer évvel ezelőtt csak állatok és növények voltak a világon, ember nem, s a rendszer tagadhatatlanul jól mûködött, még jobban, mint az emberrel együtt. De a nagy veszély abban rejlik, hogy fajunk kipusztítja magát, és még sok más élőlényt is magával ránt, és ez már erkölcstelen! Konrad Lorenz
4. Mi mindannyian, az összes élőlény ezen a bolygón, az emberek és a négylábúak, a madarak, a rovarok, a hüllők és a halak, mindnyájan elég közeli rokonságban állunk egymással, a köztünk lévő számos különbség ellenére: hisz (...) mind egyformán azon igyekszünk, hogy jó legyen nekünk, se túl meleg, se túl hideg, és valamennyien, kivétel nélkül megpróbálunk vigyázni magunkra, és óvakodni mindentől, ami vág, mar vagy szúr. Hisz mindannyiunkat nagyon könnyû elpusztítani. Ámosz Oz
5. A bolygó teljes állat- és növényvilágát kiszorítottuk a versenyből azzal, hogy egyre nagyobb mennyiségû földet és energiát sajátítunk ki.
6. Egyre rosszabbul érzi magát a minket körülvevő világ. Olvadnak a jégsapkák és a gleccserek. Pusztulnak a rovarok. Letarolják az erdőket, térdre kényszerülnek az óceánok és az ökológiai rendszerek. Mint ahogy a körülöttünk élő emberek jó része is. Malena Ernman
7. Olyan arányban halnak ki a Föld fajai, amit a dinoszauruszok kora óta nem tapasztaltunk, és mindezért mi, emberek vagyunk a felelősek. Sok faj a fennmaradásáért küzd az élőhelye eltûnése, a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés miatt. A legtöbb, amit tehetünk, hogy segítünk megállítani vagy visszafordítani a fajok e tömeges kipusztulását. Óvjuk az élőhelyeiket és a biológiai sokféleséget azáltal, hogy csökkentjük a bolygót terhelő igényeinket, a fogyasztásunkat és a károsanyag-kibocsátásunkat, továbbá védjük a lakóhelyünket övező természetet, vagy természetvédelmi programokhoz csatlakozva bizonyos fajokat. Ha mindannyian megteszünk minden tőlünk telhetőt, azzal hozzájárulhatunk néhány veszélyeztetett faj túléléséhez. Addig pedig élvezzük azt, amink van!
8. Öt-hatmillió éve a bioszféra még üde színfolt lehetett a bolygón a sokféle állattal meg növénnyel, amelyek között persze szép számmal akadtak mulatságosak, netán bolondosak is, (...), de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tûnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott fogaskerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Semmi különös, csak megőrült egy csimpánz-méretû, a fák ágai között még teljesen kiegyensúlyozottan élő, derék majom. Csányi Vilmos
9. Nem sokkal ezelőttig jelentéktelen állatok voltunk, valahol a tápláléklánc közepe táján. Aztán hirtelen felugrottunk a csúcsra. Talán túlságosan is hirtelen. Az oroszlánok, sasok és cápák évmilliókig fejlődtek, míg odakerültek. Ez a lassú tempó hagyott időt az ökoszisztémának fékek és egyensúlyok kifejlesztésére, nehogy a ragadozók túl nagy kárt okozzanak. (...) Az ember viszont olyan gyorsan ugrott a csúcsra, hogy az ökoszisztémának nem volt ideje alkalmazkodni. Sőt maguknak az embereknek sem sikerült. (...) Nézd csak meg a világ legnagyobb ragadozóit! Fenséges lények. Több millió évnyi uralkodás tette őket ilyen magabiztossá. A Sapiens viszont olyan, mint egy másodosztályú diktátor, aki folyton attól retteg, hogy elveszíti a hatalmát. (...) Ami pedig kétszer olyan kegyetlenné tesz minket. A háborúktól az ökológiai katasztrófákig minden csapás annak a következménye, hogy hirtelen ugrottunk a csúcsra. Yuval Noah Harari
10. Elég legközelebbi rokonainkat, a csimpánzokat és a bonobókat venni, hogy belássuk: az idegengyûlöletnek egyértelmû biológiai alapjai vannak.