Különös, hogy ha valaki kerekesszékbe kerül, nem jut eszünkbe azt mondani, szálljon ki belőle, és menjen fel a lépcsőn, de egy bántalmazott kapcsolatban élőtől elvárjuk ugyanezt, képletesen szólva. Holott a bántalmazottat tulajdonképpen lelki kerekesszékbe kényszeríti a helyzet. Nekik másmilyen segítségre van szükségük.

Kapcsolódó idézetek

1. A kerekesszék nem pusztán ülőalkalmatosság, hanem mechanikus testrész. Ezt el kell hinni, el kell fogadni.
2. A kerekes szék (...) nem egy ülőalkalmatosság, hanem egy mechanikus testrész. (...) Nélküle a földön csúsznék-másznék, mint a világ sok szegény országában rengeteg sérült. A kerekes szék teszi lehetővé, hogy újra emberként éljek.
3. A bántalmazott ember gyakran másképp cselekszik, mint gondolnánk (...). Olyankor nincs logika, nincs észszerû gondolkodás. Olyan, mintha egy buborékban lennél, ahova nem hatol be a külvilág, csak a bántalmazó. És képtelenségnek tûnik kitörni belőle.
4. Az igazi bensőséges viszonyhoz (...) közelség és távolság egyaránt szükséges... mint a táncban. De milyen nehéz ráérezni, mikor közeledjünk, és mikor húzódjunk hátrébb! Néha betolakszunk a másik ember terébe, túl sokat kérünk, máskor viszont távol tartjuk magunkat, félünk követelni, ám ezzel azt a benyomást keltjük, hogy nem akarjuk elkötelezni magunkat.
5. A segíteni akarás nem egyenlő azzal, hogy azonosulok a másik gondjával-bajával. A segítés, a támogatás épp ott kezdődik, hogy kívül maradok, így képes vagyok a támasznyújtásra, tudok más nézőpontból tekinteni a helyzetre. Nyugodt maradok, erős maradok, önmagam maradok. Ha átveszem a másik lelkiállapotát, ha empátia helyett egyfajta kompániát vállalok, akkor könnyen előfordulhat, hogy érzelmileg alkalmatlanná válók a segítésre.
6. Ha az ember a padlón van, egyesek késztetést éreznek, hogy a hátára vagy a nyakára lépjenek, ahelyett, hogy talpra segítenék. Ronda dolog, de hát ilyen az emberi természet. Stephen King
7. Az ember bárhonnan fel tud állni. Bármilyen helyzetből, bármilyen mélységből fel tud állni, ha eldönti, hogy szeretne kilépni. A bántalmazó közegből a lehető legnehezebb. Ott egy picit meg kell halni, hogy az ember meglássa azt, hogy a kilépés után van élet és van esélye a boldog életnek. Abban kell hinni, hogy minden jobb annál, mint hogy az ember elnyomottként és önmaga árnyékában éljen.
8. Nem lehet az embernek csak úgy fogni magát, aztán arrébb-állni. Az ember nem csak annyi, amennyit a lábán, hátán elvisz. A világa is hozzátartozik. Bor Ambrus
9. Nagyon különbözőek vagyunk, és mindenki másképp viseli azt a zsákot, amit kap az élettől. Nem minden fogyatékosnak könnyû megbirkóznia a saját adottságaival, ahogy szemmel láthatóan ép embereknek sem könnyû megbirkózni a saját életükkel.
10. Ha valakinek segítségre van szüksége, ott szeretnék lenni. Minden földön fekvő embert fel kell valakinek emelnie, függetlenül attól, hogyan került oda. És én boldog vagyok, ha egyet-egyet nekem sikerül felemelnem.