Lelkembe égettem fény-mosolyod, Az emlékeim nem vehetik el. A múltam az itt van, azt mélyen őrzöm, Az enyém, csak az enyém.

Kapcsolódó idézetek

1. Nincs már semmi, ami gátol, Szemeimben tûz ég-lángol! Tudom miért, s merre menjek, Mögöttem múlt, előttem az élet!
2. Ha próbálnálak, se tudnálak elfelejteni, Minden, mi volt, bennem él, a szívem úgysem engedi. Punnany Massif
3. Aminek éltem, amiért lángoltam: ragaszkodom ahhoz most is. Nem tagadok le semmit belőle. A régi vagyok s leszek szemem behunyásáig. Ady Endre
4. Tied vagyok, te az enyém, Hiszem, hogy már az is maradsz, Mélyen szívembe zártalak, és a kulcsot elvesztettem, ott maradsz már mindörökre.
5. Te az enyém, én a tiéd: ebben biztos lehetsz. Szívembe zártalak, a kulcs elveszett; ott kell maradnod örökké. Andrew Davidson
6. Ragyogj, ragyogj, Örökkön tiszta kép E lélek vízalatti, mély egén, Én már tudom: csak azt nem vesztem el Amiről sose mondhatom: enyém. Reményik Sándor
7. Velem marad az egyszer volt öröm Ezen a szélső, hosszú délkörön. Velem marad a kezed és a szád, A szempilláid árnyas erdeje, S jobban véd, mintha páncél rejtene, És hogy néztél, az rám süt mindörökre Esendő testem fényköpenybe födve, És melegít a tested melege, A két karod, s hogy öleltél vele. S beleragyog ebbe a lassú ködbe Az emlék, csillaggá izzítva át Ajkaimon az ajkaid nyomát.
8. Hogyan is felejthetnélek el, amikor a szívemben élsz? Minden emlékem te vagy. Miattad vagyok az, aki vagyok. Tudom, hogy te is érzed.
9. Testedben fürdök meg, érzem illatod, Átölel a hajnal, újra boldog vagyok. Senki nem tudhatja meg, hogy itt voltál, Csak én álmodok, én álmodok. Edda
10. Szeretem a múltam, szeretem a jelenem. Nem szégyenkezem azért, amim volt, és nem vagyok szomorú, mert nem az enyém többé. Sidonie-Gabrielle Colette