Lépő talpam tûbe téved, időfonál éled bennem. Lépteim nyomán múltat hímez a jövőm.

Kapcsolódó idézetek

1. Ahogy haladok a jövő felé, utamat segítik a múltbéli botlásaim után maradt nyomok. Paulo Coelho
2. Földbe gyökerezik a lábam, bûvös delejként érzi talpam: csodálatos, rejtélyes ország rejtőzködik, lappang alattam. Keszei István
3. Vannak pillanatok, amikor az ember az egyik lábával még a múltban áll, a másikkal pedig már a jövőben.
4. Életünk időbe ágyazott. Az idő pedig mint a jelenpillanatok egymásutánja jelenik meg számunkra. Ebből következik, hogy múltam már nincs - amit megtettem, nem tehetem meg nem tetté, s amit nem tettem meg, nem tehetem megtetté. A jövőm? Csak a reményeimben él. Semmi biztosítékom sincs arra, hogy akár csak a következő létpillanatot is megérjem.
5. A múlt a jövendő tükre. Kossuth Lajos
6. Tenyerembe fogtam az iránytût. Észak vagy dél, kelet vagy nyugat. A tû rezgése, a holdvilág csillámai az üveglapon. (...) Ott kinn van valahol az életem, előttem jár. Futnom kell, hogy beérjem.
7. Megy az idő, forog a világ, kopik az ember. Mikszáth Kálmán
8. A múltat eltörölték, s a jövő meg sem érkezett, sodródom a nem létező jelenben, szerelemben, hitben, kételyekben úgy tûnik, hogy az életen csak átlebbentem éppen. Paulo Coelho
9. Az idő rohan, egy villanás, egy pillanat, s a jelen máris múlttá változik. Pillanatról pillanatra a jövő ott csillog az ember markában, ha nem ragadja meg anélkül, hogy összeroppantaná, ha nem alakítja anélkül, hogy széttörné azt a pillanatfolyamot, semmi sem marad belőle. Ray Douglas Bradbury
10. Van időutazás. Tud egyszerre élni virgonc múlt, törékeny, madárcsontú jelen és istenek ködében gomolygó jövő. Lángh Júlia