Leszállíthatunk egy flanelöltönyös fickót a Piccadilly metróvonal egyik szerelvényéről, és bezsuppolhatjuk a Brooklynba tartó metró egyik kocsijába. Valamennyire biztos megváltozik tőle - a hangulata feltétlenül -, de így is marhapástétomra éhesen jön fel az alagútból.

Kapcsolódó idézetek

1. A pasik olyanok, mint a metró. Ha egyről lemaradsz, öt perc múlva jön a következő. (...) De ha elment az utolsó járat, felszállsz bármire.
2. Nem rossz néha külön élni attól, akit szeretünk. Találkozni időnként félúton, dobogó szívvel készülni a találkára, lefeküdni Dijonban egy sötét kis szállodában, vagy egy hálókocsiban éjszakázni együtt. Aztán kialvatlanul egymás kezét fogni. Te felszállsz a vonatra, ő is az övére...
3. Annyi emberrel találkozol naponta, a metrón, az utcán. Mindegyikük számodra ismeretlen életet él. Lehet, hogy az egyetemen melletted ülő fazon zongorázik, és minden este komponál, a fagylaltárus pedig valójában megszállottan ír. A létük mégis hidegen hagy, és újra meg újra visszatérsz a saját kis világodba. Erre hirtelen találsz valakit, akivel minden más. Semmit nem tudsz róla, de úgy érzed, hogy jól ismered.
4. Hozzád beszélünk a mozgólépcsőn állva, hozzád a drogériában a sorban unatkozva, hozzád, miközben a túlárazott, cukros szart isszuk, amit azért vettünk, hogy valami feldobjon minket, hozzád szélbe kilépve, a kirakatban lógó kettévágott állatok, szakadt sztriptízbárok, kihalt szuvenírboltok mellett elsétálva, hozzád a zuhanyzóban, a buszváróban, félálomban, hozzád, aki élsz és uralkodol ebben az egész kötöttpályás szabadesésben. Simon Márton
5. Õ már el nem válik tőlem, Menekülhetsz bárhová, Minden múló perccel hûsít, perzsel, Mindig várok rá. Nyitva áll az ûzött kastély, Magány helyett társra vár.
6. Amerika az ennivaló vidámparkja lett... egy folyamatos karnevál ízletes, zsíros, sós, édes és mindenekelőtt könnyen hozzáférhető és olcsó gyönyörökből. Hát hogyan is lehetne elvárni, hogy az ember elmegy a vidámparkba, de nem ül fel a körhintára? David Aaron Kessler
7. Ki a fene érti, hogy ún. civilizált világunkban úgy kell az utcán settenkedni, mintha a dzsungelben volnánk? Egy kis éjszakai nyavalyatöréshez őrült sem kell. Elegendő egy részeg ember, aki ott és akkor óhajt veszekedni, pofozkodni, netán párosodna. Elég pár srác, amint hormonjaik által dúltan előrontanak egy kapu alól, és kórusban kiáltják: Huuúú! Csak éppen kedvük szottyant egy kis rémisztgetésre. Pokoli jól szórakoznak, ha áldozatuk kondenzcsíkot húzva távozik, még tán akkor is, ha a delikvens a szívéhez kap, és aléltan terül el a földön. És mindezek csupán az enyhébb változatok. Vavyan Fable
8. Egy nap majd adódik egy lehetőség. Gondolj csak Harry Potterre! Szörnyû az élete, de aztán levelet kap, felszáll egy vonatra, és utána minden megváltozik. Minden jobb lesz.
9. És most hogy magam mögött felperzseltem a világot Azon tûnődöm innen hová mehetnék? (...) Vagy legyek most csak itt A konyhában Mezítláb a linóleumon Unottan - de nem boldogtalanul. Lana Del Rey
10. Ha valaki elegendő időt tölt börtönben, idővel ugyanúgy nem tud mit kezdeni a fene nagy szabadsággal, mint egy trappista szerzetes, aki véletlenül bekerül New York nyüzsgő forgatagába. A szerzetes azonban legalább támaszkodhat a hitére, míg egy volt fegyencben csak korábbi bukásai és a börtönélet emléke él - és az a sohasem csituló tudat, hogy ő csak egy "börtönviselt ember", a társadalom számkivetettje.