Ugrás a tartalomra
Letûnt a délután, a fáradt
És búcsúzik az esti fény...
Kietlen és sivár lelkem
És meg akarok halni én.
Kapcsolódó idézetek
-
A testem nem fog kitartani, hideg és sûrû a levegő,
Kezdem elveszíteni az utolsó reményemet is,
A kezeim meg vannak kötözve, és nem térhetek haza
Az est fényeiben, a te karjaidban akarok meghalni.
-
Már nem akarok, semmit se akarok, aludni akarok, és nem gondolkozni, nem tudni a létezésemről. Ki akarom iktatni magam a világból, vagy a világot akarom eltüntetni körülem...
Szilvási Lajos
-
Elfáradtam. A léleknek lennének még céljai, de a test már végképp erőtlen.
Szilvási Lajos
-
Magányos este, fázós és beteg,
Már nem akarlak, és nem értelek.
Juhász Gyula
-
Beteg a szívem, beteg a lelkem, nincs nyugalmam, hitem, nem érez a szívem. Hazug a mosoly az ajkamon, nem őszinte egy kacagásom, feledni tudnék, s nem tudok... beteg vagyok, nagyon beteg, talán a szívem fáj, talán a szívem halt meg.
Ady Endre
-
Kérem az elengedést
kérem hogy legyen vég
kérem hogy ne legyen remény
ne legyen újrakezdés
ne legyen küzdés
kérem a búcsút
kérem a békét
kérem a csöndet
kérem az árnyékát
az egyedüllétnek.
Tisza Kata
-
Üres a fejem, a lelkem árva,
Egy nehéz súly húz vissza a magányba,
És hatalmába kerít engem a bánat,
Teljesen felemészt az önsajnálat.
-
Minden elmúlt. Elmúlt a jó és elmúlt a rossz is. Elmúlt a bûn és elmúlt az erény is. Minden elmúlik. (...) Már csak azt kívánom, hogy reggel nekem is keljen fel a nap, és este előlem is bújjon el.
Cserna-Szabó András
-
Fáradt vagyok. Belefáradtam a próbálkozásba. Belefáradtam a falakba. Belefáradtam a hazugságokba. A félelembe. A halálba. Olyan fáradt vagyok.
-
Elmegyek, im` búcsút veszek,
Vérzik szivem, mint a nap,
Mely a tájtól búcsúzik, ha
Beköszönt az alkonyat.
Petőfi István