Létezésed nagy titkára, ha "rásejtesz", csak egyetlenegyszer, ha időt adnál magadnak, csupán egy órácskát, vagy néhány napot, amikor nem menekülnél a munka, a szórakozás, a kétségbeesés kábulatába, bármilyen tevékenység ködébe, ha inkább lenni akarnál, mint tenni, ha egy hónapra beérnéd azzal, hogy élsz és nem figyelnél arra, értékeli-e más az életedet; ha elfogadnád létezésed csodáját különleges elismerés nélkül; akkor, akkor, akkor önmagad lennél.

Kapcsolódó idézetek

1. Elég vagy. Úgy, ahogy most vagy. Elég vagy, és megérdemled a boldogságot, az örömöt és a szeretetet úgy, ahogy vagy. Az élet bizonyos elemeinek célbavétele vagy javítására való törekvés mindent felölelhet, és könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy nem érezzük magunkat elég jónak, amíg el nem érjük ezt a mérföldkövet. De az, aki ebben a pillanatban vagy, méltó az ünneplésre. Ezért ünnepeld magad mindennap, azért, amin keresztülmentél, azért, hogy megjelentél, azért, hogy kedves vagy másokkal, azért, hogy kitartasz, azért, hogy kedves vagy önmagaddal, azért, hogy keresed az örömöt, azért, hogy egyszerûen csak te vagy. Semmilyen elismerés vagy teljesítmény nem érhet fel a belső nagyságoddal. Julia Ravey
2. Abban nem hiszek, hogy bárki életére receptet lehetne adni. Abban hiszek, hogy ha az ember képes arra, hogy elmélyedjen egy kicsit önmagában, akár csak tíz percig vagy negyed óráig, amikor nem engedi magára hatni a külvilágot, akkor rájön arra, hogy mi az üzenet, ami belülről szól. Hogy miért boldogtalan, mitől boldog, mit tehetne. Jókai Anna
3. Benned! Magadban kell megérezned a boldogságodat, s ha megvan, nem! nem ereszteni! Ha egyetlen pillanatra! ha egyetlen pillanatra elereszted, akkor kiröppen az átkozott boldogságod. (...) Akkor teli leszel kívánsággal, akkor türelmetlenül lesed, milyen élvezeteket kaphatsz még tőle, és nincsen vége, mert minden élvezeted eltölt egy másik élvezet hiányával. Akkor mindig hiányzik valami! Nádas Péter
4. Létezni. Egyszerû, és egyben nagyszerû szó. Élni. Meglenni. Itt lenni a földön. Érezni mindazt, ami körülvesz, ami jó érzéssel tölt el, ami simogat, ami bármi módon, kellemesen vagy elementáris erővel hat rám. Gondold meg, kicsikém, főleg akkor gondold át, amikor szomorkodásra vagy panaszra van, vagy lenne okod: bármekkora fájdalmad is van, bármennyire szenvedsz is, bármily rettenetes kínokat élsz is át, mégis csak élsz, létezel. Amíg nem tetted kockára az életed, oly nehéz ezt megérteni. Észre sem veszed, hogy létezel, hogy élsz, hogy meg vagy. Eszedbe sem jut, hogy itt vagy, hogy élőlény, hogy ember vagy, mert minden egyszerû és természetes, pontosabban minden egyszerûnek és természetesnek tûnik, annak gondolod, vagy talán nem is gondolod, meg sem fordul a fejedben, hogy ajándékul kapott, félteni való kincset őrzöl: az életedet. Nagy Bandó András
5. Adj egy esélyt magadnak. Legalább egyet egy új életre, egy boldogabbra, olyanra, amiben a helyedet érzed. Mert addig, amíg nem ott vagy, ahol lenned kell, folyton boldogtalan leszel, és ha nem hallgatsz arra a késztetésre, ami azt ordítja, hogy tegyél már végre valamit, szépen meghalsz. Meghal a lelked, belehal a hitetlenségedbe, abba, hogy képtelen voltál elhinni magadról, hogy igenis többre vagy képes annál, mint amiben épp vagy. Ha nem tesz boldoggá az életed, tervezz újra, találd meg azt a valamit, amiért bármikor boldogan felkelsz. Töröld el a korlátokat, nincs rájuk szükség. Vagy hagyd meg őket, és élj örökre rabként. Tony Robbins
6. Szerezd hát meg magadnak azt, ami teljesen tőled függ: légy őszinte, méltóságteljes, munkabíró, ne hajhászd az élvezetet, ne elégedetlenkedj a sorsoddal, légy kevéssel beérő, jóindulatú, szabad, komoly, keresetlen, nagylelkû. Nem érzed-e, hogy mennyi mindent meg tudnál szerezni, amire nem hozhatod fel kifogásnak az alkalmatlanságot, a rátermettség hiányát? Te pedig szántszándékkal alatta maradsz a mércének? Vajon a rátermettség hiánya kényszerít rá, hogy zúgolódj, az élethez görcsösen ragaszkodj, hízelegj, testi állapotodat okold, hogy tetszelegj, hogy komolytalan légy, hogy lelkednek annyi nyugtalanságot okozz? Nem!, az istenekre nem! Mindezeket a hibákat már régen levetkőzhetted volna, s legföljebb csak azzal vádolhatnának, hogy valóban lassúbb, nehezebb felfogású vagy. Ezen is segítened kell azonban gyakorlással, s nem szabad elnézned magadnak ezt a mentségedet, vagy éppen tetszelegned benne. Marcus Aurelius
7. Minden titok. Az élet és a halál titka megfejthetetlen. Megnyílik, ha akarod, de ahhoz oda kell adnod magadból sokat. Ha az ember ebbe az egyetlen bizonyosságba belegondolna, lerakná a nagyképûség, az önzés, a feneketlen hiúság fegyvereit. Ha tudnánk, hogy mikor van vége, biztosan másképp csinálnánk sok mindent. Nem biztos, hogy jobban, de igyekvőbben. Schäffer Erzsébet
8. Létezik az a pillanat, amikor az ember megtehet valamit, és övé lehet a boldogság, ez a pillanat eltarthat néhány napig, olykor néhány hétig, legfeljebb néhány hónapig, de csak egyszer, egyetlenegyszer fordul elő, és ha az ember később vissza szeretne térni ehhez a pillanathoz, az egyszerûen lehetetlen, nincs már helye a lelkesedésnek, a hitnek és a bizalomnak, marad a csendes beletörődés, a kölcsönös, szomorú szánalom, a haszontalan, de biztos tudás, hogy valami megtörténhetett, létrejöhetett volna, de egyszerûen méltatlannak bizonyultunk az adományra. Michel Houellebecq
9. Csinálj furcsa dolgokat! Nincs semmi okod arra, hogy mások ritmusa szerint élj. Ha fent akarsz lenni egész éjjel és nappal aludnál, találd ki, hogyan tudod megvalósítani, és élj úgy! Ez a te időd, amit te kaptál. Miért töltenéd azzal, hogy másokat teszel boldoggá, ha az téged nem tesz boldoggá? Rose McGowan
10. Ha önmagadnak hazudsz egy fontos kérdésben, akár a kiállásodat vagy az önbizalmadat illetően, és kifelé olyasmit mutatsz, ami nincs, az önbecsapás. Ha meg hazudsz önmagadnak, akkor az életednek azon a területén nem fogod szeretni magad. Ha meg nem fogod szeretni magad, akkor fokozódik benned a szeretetéhség, és ha fokozódik a szeretetéhség, akkor elkezdesz megfelelni másoknak, és mindezt azért csinálod, hogy szeressenek téged, és ezzel egyben befolyásolhatóvá is válsz. Tehát abban a pillanatban, hogy eljutottunk idáig, a befolyásolhatót már könnyû manipulálni. Csernus Imre