Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Már nem hiszek a dogmák jelentőségében. Annyira hiszek bennük, mint a mitológiában. Karácsonykor elmegyek templomba, készítek ajándékokat, még azt mondom, hogy lemegy a nap, de közben valójában pontosan tudom, hogy "a Föld megy le".

👴 Após 🎉 Extrovertáltság
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A karácsonynak nincsen semmi köze a valósághoz. És mégis, mégis... ahhoz túl öreg vagyok, hogy higgyek benne, ám ahhoz túl fiatal, hogy lemondjak róla. Túl cinikus, hogy átadjam magam neki, túl szeretetéhes, hogy kívül maradjak. Robert Fulghum
  2. Amiben hittem, többé nem hiszek. De hogy hittem volt, arra naponta emlékeztetem magam. Petri György
  3. Ami a vallást illeti: többé nem "hiszünk igazán"; inkább csak követjük (némelyik) vallásos szertartást és szokást, a tiszteletadás részeként azon közösségek felé, amelyekhez tartozunk (...). "Nem hiszek benne igazán, csak a kultúrám része"; úgy tûnik, korunkban ténylegesen ez jellemzi az elutasított/elhagyott hitet. Mi más a kulturális életstílus, hacsak nem az, hogy bár nem hiszünk a Télapóban, mégis minden háznál és minden nyilvános helyen, minden decemberben karácsonyfát állítunk? Slavoj Zizek
  4. Minél idősebb vagyok, annál kevésbé hiszek a népszerû doktrínában, miszerint a kor bölcsességgel jár. Henry Louis Mencken
  5. Nekem a karácsony teljesen mást jelent, mint az emberek többségének. Sajnos sokan elfelejtik, hogy nem a pénzszórásról és drága ajándékokról szól ez a három nap, hanem a szeretetről.
  6. Még csak nem is teszek úgy, mint aki érti a világot. A nap fölkel. A nap lenyugszik. Jelenleg mindössze ennyi tûnik bizonyosnak.
  7. Minél többet gondolkozom, annál kevésbé tudok hinni. Lev Tolsztoj
  8. Időnként engem is teljesen elhagy a hitem. Olykor hónapokig nem tudom miben hiszek: Istenben? Ördögben? Mikulásban? Tündérekben? De én is ember vagyok. Gyönge ember, akinek nincs ereje. De van valami, ami egyre csak ás, egyre csak kapar bennem. Mintha Isten körme lenne. És mikor nem bírom tovább a fájdalmat, valami kilök a sötétből, vissza a fénybe.
  9. Ahogy öregszem, úgy döbbenek egyre inkább rá, hogy a kor nem bölcsességgel jár, hanem kopással. Semmivel nem érzem magam okosabbnak, mint 30 éve. Legfeljebb annyi a különbség, hogy ma már nem leplezem hazugságokkal a félelmeimet. És hogy már csak azért nem vagyok meggondolatlan, mert belefáradtam.
  10. Amikor az ember szembesül a ténnyel, miszerint meg vannak számlálva életének hónapjai, akkor az idő sokkal fontosabbá válik. Ugyanakkor minden napnak tudok örülni. Sosem voltam vallásos, de mostanában elalvás előtt fohászkodom, és megköszönöm, hogy ez a nap is megadatott még. Czeizel Endre
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat